Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

P. Fischl Klára - Kiss Viktória-Kulcsár Gabriella: A hordozható tűzhelyek használata a Kárpát-medencében. I. Középső bronzkor

96. Vatin (YU) (Vattina (Versecvát) Teli-településről előkerült szórvány. A palástrész csatlakozásánál eltörött beépített edényes típus kétfulű fazékrésze. MILLEKER 1905, XVIII. t. 3. 97. Vrsac-Ludos (SK) (Versec) Szórvány Beépített edényes hordozható tűzhely töredéke Közöletlen (Vrsac/Verseci Nemzeti Múzeum Ltsz.: 10332) RASAJSKI 1975a, 56,4.1j.

39 SZEREMLE KULTÚRA A Szeremle kultúra valószínűleg a mészbetétes kerámia kultúrája és a késő vatyai kultúra keveredéséből alakult ki, késő szőregi vagy vattina népességelemek hozzáadódásával. E folyamatról, illetve a Szeremle kultúra kapcsolatáról a hasonló kerámiaművességgel rendelkező, de valamivel későbbre keltezhető csoportokkal (Dubovac-Zuto Brdo, Gárla Mare-Cârna) a kutatás máig nem jutott egységes véleményre. E vitát a közöletlen bánáti leletek és a Mosorin-feudvar-i teli-telep teljes közlése döntheti el. 98. Vr§ac-At (YU) (Versec)

40 A Vrsac-at-i temetőben egy kilenc hamvasztásos sír által körülvett központi, hamvak nélküli, ún. jelképes sírból került elő egy zömök homokóra alakú, miniatűr, beépített edényes hordozható tűzhely. M.: 13,4 cm RASAJSKI 1975a, 56,3.1j, SI. 1; RASAJSKI 1975b, 16. VERBICIOARA KULTÚRA A Verbicioara kultúra III. fázisától (középső bronzkor közepe) találkozunk a hordozható tűzhelyek beépített edényes változatának használatával (Verbicioara). A kultúra életének vége felé (középső bronzkor vége - késő bronzkor eleje) egy, inkább az oldalpalástos beépített edényes típusokra emlékeztető forma megjelenésével kell számolnunk (Ocnele Mari). 99. Verbicioara Telep, a A/VI. leletegyüttesből Kiegészített, enyhén megdőlt, beépített edényes hordozható tűzhely. A kétfulű, perem alatt bevagdosott bor39 Vatina/Vattina vagy Vrsac/Versec környékéről még több mint száz hordozható tűzhely töredék került elő, köztük egy miniatűr példány fazékrésze is (közületiének, pl. Verseci Nemzeti Múzeum Ltsz.: 7.553) (RASAJSKI 1975a, 60, Anm. 13.) 40 Vö.ő.lj. dával díszített edény erősen kiemelt vállú, lefelé összeszűkülő palástrészhez csatlakozik. A tüzelőnyílás lekerekített négyszögletes alakú és ujjbenyomásos bordával keretezett. Ez a borda a palást alsó ívén körbefut. A tüzelőnyílás felett két, a vállon elöl és hátul 3-3, a hátsó paláston alul 1 szellőzőlyuk van. M.: 55 cm BERCIU 1952, 150-151, Fig. 10.; BERCIU 1961, Abb. 6. 100. Ocnele Mari-Çtrand Oldalpalástos, beépített edényes, kétfulű, hordozható tűzhely töredéke. Kiegészített. PETRE-GOVORA 1983, 85, Fig. 6. 5. WlETENBERG KULTÚRA Összefoglaló monográfiájában Boroffka a Wietenberg kultúra telepein megtalálható hordozható tűzhelyeket a beépített edényes típushoz köti (BOROFFKA 1994, 168, Typ TNI). A töredékek alapján egy 25-30 cm magas „állványból" és egy széles szájú fazékból álló típust rekonstruál. Ép példány, illetve jellegzetes törésfelületű töredék hiányában nehezen lehet eldönteni, hogy a két rész fixen egymáshoz rögzített, vagy külön mozgatható volt-e. A kárpát-medencei párhuzamok alapján a rögzített változat tűnik valószínűbbnek. A lekerekített négyszög alakú palástrész négy sarkán plasztikusan kiemelt szellőzőlyukak voltak. A palástrész kis tüzelőnyílása felett elöl és hátul további 2-2 szellőzőlyuk volt. (A hordozható tűzhely alapátmérője: 28-40 cm). Érdekességként említhető az egyik, hordozható tűzhely fazékrészének tartott edény peremén megjelenő fedővájat (Ciceu-Corabia/Csicsóújfalu). A típus általános adatai; színe: barna; anyaga: durva; felülete: fényezett. Egy lelőhelyről (Rotbav-La Päräut) említenek egy kónikus, felül zárt, oldalain ovális lyukakkal tagolt agyagtárgyat (m.: 28 cm), ami szintén valamilyen mozgatható, parázs fölé tehető, melegítéshez használt tárgy lehetett. Boroffka a TN2 típushoz sorolja, és hordozható tűzhelyként írja le (BOROFFKA 1994, 169, T. 115. 9). 101. Ciceu-Corabia (RO) (Csicsóújfalu) 3 töredék: szellőzőlyuk, tüzelőnyílás és egyéb palástrésztöredékek. Különösen érdekes egy belső fedő vájattal ellátott fazékperem. BOROFFKA 1994, 168, Taf. 53. 1-3.