Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

P. Fischl Klára - Kiss Viktória-Kulcsár Gabriella: A hordozható tűzhelyek használata a Kárpát-medencében. I. Középső bronzkor

Gáborján-Csapszékpart (1-2) 42. Gáborján-Csapszékpart (1) 2. szint Ép, homokóra alakú, széles, félköríves tüzelőnyílású, beépített középgyűrüs rostélyos hordozható tűzhely. A pereme alatt két lapos fogóbütyökkel. Szellőzőlyuk nincs rajta. Sötétszürke, fényezett felületű. M: 40 cm SZ. MÁTHÉ 1988, 40, Pl. 46. 8; CSÁNYITÁRNOKI 1992, Kat. 192. 43. Gáborján-Csapszékpart (2) 2. szint Palásttöredék SZ. MÁTHÉ 1988, 40, Pl. 42. 12. „Sarkad vidéke" (1-2) A Magyar Nemzeti Múzeum 1899-ben Pokorny Lászlótól két hordozható tűzhelyet vásárolt. A leletek „Sarkad vidéke" lelőhely megnevezéssel kerültek a nyilvántartásba. 44. „Sarkad vidéke" (1) Szórvány Ép, kis méretű, beépített edényes típus. A tüzelőnyílás felett a paláston 4 szellözőlyuk van. A tüzelönyílást és a palást alsó ívét ujjbenyomkodásokkal tagolt plasztikus bordadísz emeli ki; ugyanilyen van a peremen is, mely részben letörött. Vörösesbarna, szépen simított felületű. M.: 11 cm MNM Ltsz.: 109/1899-166. TOMPA 1936, Abb. 10; Taf. 47. 8, 11; BÓNA 1975, 133,251. 45. „Sarkad vidéke" (2) Szórvány Kis méretű, a palástrész csatlakozásánál eltörött beépített edényes típus fazékrésze. A peremén szimmetrikusan négy fogóbütyök van. Barnásszürke. M.: 12,4 cm Közöletlen MNM Ltsz.: 109/1899-1256. 46. Socodor (RO) (Székudvar) Telep, mindkét ásatási helyszínen az 5. és 2., illetve a 7. és 4. ásónyomokban megtalálható. Hordozható tűzhely felső palástrészének szellőzőnyílásokkal tagolt töredéke. A pereme alatt ujjbenyomásos borda fut körbe. Bona I. a beépített edényes típus alatt említi. POPESCU 1956, Fig. 29. 1-2; BÓNA 1975,251. 47. Túrkeve-Terehalom

25 Teü-telep Beépített rostélyos hordozható tűzhely Közöletlen Szolnok, DJM állandó kiállítás 25 A szolnoki múzeum állandó kiállításán szereplő példányra és az ásatáson előkerült számos töredékre Csányi Marietta és Tárnoki Judit hívták fel a figyelmünket. Segítségüket ezúton is köszönjük. 48. Värsand (RO) (Gyulavarsánd) Telep Palásttöredékek POPESCU 1956, Fig. 73/1-2. OTTOMÁNY III IDŐSZAK A román kutatás a gyulavarsándi kultúra késői, a koszideri korszakra keltezhető időszakát sorolja e fázisba (BADER 1978, 55, 57, Pl. XXXIII. 45). Ebben az időszakban az északnyugat-romániai telepeken a jórészt csak említésből ismert darabok formáját a későbbi időszakban jellemző, a beépített edényes típushoz sorolható ún. oldalpalástos változat alapján képzelhetjük el. 49. Carei Bobald (RO) (Nagykároly) Telep BADER 1978,55. 50. Címpia Somesului (RO) (Somlyómező) Telep BADER 1978, 55. 51. Dindesti (RO) (Érdengeleg) Telep BADER 1978,55. 52. Otomani-Cetatea da pâmant (RO) (OttományFöldvár) Teli-telep tetejéről szórvány BADER 1978,55. KORAI FELSŐSZŐCSI KULTÚRA A felsőszőcsi kultúra korai időszakának

26 telepein a beépített edényes típus ún. oldalpalástos változatának korai formái fordulnak elő. Egy nehezen meghatározható lelet utal a rostélyos típusú hordozható tűzhelyek használatára (Boinesti/Bujánháza) is. Kérdéses az Izkovce/Iskén feltárt gödör kora.

27 53. Boinesti (RO) (Bujánháza) Telep Rostélytöredék? BADER 1978, Pl. XLIX. 31. 26 Az újabb kutatás a felsőszőcsi kultúra kezdetét a koszideri időszakra helyezi (korai Felsőszőcs: SZ. MÁTHÉ 1988, Fig. 21; BÓNA 1992, 17; illetve Cehalut-csoport: KACSÓ 1987; KACSÓ 1995, 99). Ld. BADER 1978, Felsőszőcs 1. fázis lelőhelyei. Ugyanerre utal pl. az Alpár-Várdombon talált felsőszőcsi kerámia (BÓNA-NOVAKI 1982, 82, XI. 1.18). 27 A lelet publikálója ugyanis a Nir/Zatin kultúra kései fázisára datálja (VIZDAL 1991). Ugyanakkor a gödörben talált hordozható tűzhely típusa alapján a késő Ottomány-korai Felsőszőcs időszakhoz kell kötnünk a leletet.