Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Dani János: A Kárpát-medence ÉK-i részének kulturális és kronológiai kérdései a kora bronzkor időszakában

sír(ok?),

8 valamint talán a Laskodról (KALICZ 1961b, 77; BÓNA 1986. 28; BÓNA 1993a, 79) ismertetett urnasír jelezhetik számunkra az Ottomány-kultúra sírjait a Felső-Tisza-vidéken. Nagydobos-Orvosi rendelőnél talált feltehetően hamvasztásos sírokhoz tartozó edények (ISTVÁNOVITS-KURUCZ 1992, 41-42, XlV.tXVII.t.1-2, XVIII.t.) - melyeket a publikálók a Füzesabonyi-kultúrához kötöttek (ISTVÁNOVITSKURUCZ 1992, 41-42) - valószínűleg ugyanebbe a körbe tartoznak. A kora bronzkor végére tehető egy új kerámiadíszítő tradíció az ún. „Textilmuster, Mattenabdrücke vagy Wabenzier" hirtelen nagy mennyiségben való megjelenése. ÉK-Magyarországon és D-DK-Szlovákiában ezt a Hatvan-kultúra leletanyaga képviseli (KALICZ 1968, 110-190; KALICZ 1984, 191-215; NESPOROVÁ 1969, 369402;NOVOTNÁ 1986, 275-282; FURMÁNEKVELIACIK-VLADÁR 1991, 71-73, Mapa 5.; FURMÁNEK-MARKOVÁ 1986, 80-83; TOCIK 1981). Amint korábban említettük, idetartozik az ún. „Hriadky-Rozhanovce/Gerenda-Rozgony/-fázi s" leletanyaga is. A Nagyrév-kultúra és a Hatvan kapcsolatát bizonyítják a következő lelőhelyek: urnasír Tápiósülyön, Tápiószele-Tűzköves teli, TószegLaposhalom teli, Tiszalúc-Dankadomb teli 11/a rétege, Tát (KALICZ 1968, 179, Taf. CH., Taf. CIII/l-2a-b, Taf.XLI/7-9). A Hatvan és az Ottomány kapcsolatára a két népeség szellemi és tárgyi kultúrájának sok szállal való összefonódása utal; olyannyira igaz ez, hogy a két kultúra határterületén lévő lelőhelyek anyaga keveredést mutat; Kiskeszi /Maié Kosihy/-Törökdomb teli Illb szintjén talált Kisapostag import alapján ez az időszak a Kisapostag-kultúrával hozható szinkronba (KALICZ 1968, 181; KALICZ 1984, 201-205; BÓNA 1993b,29-30; TOCIK 1981,235-238, Tab.XIII.13). A Hatvan-kultúra későbbi időszakának az erdélyi Wietenberg-kultúrával, a Tokod-csoporttal való kapcsolatára számos lelet utal: kocsimodell Novajról és Tibolddaróc-Bércúton talált Wietenberg-importok; Neszmélyen a Tokod-csoport urnasírjaiban talált textildíszes leletanyag; Kiskeszi /Maié KosihyZ-Törökdomb teli IVa szintjén talált Tokod-importok (BANDI 1963, 32-33, 35-37, 4045, Tab.IV-VI.; BANDI 1984, 260-263; KALICZ 1968, 180-184; KALICZ 1984, 201-205; BOROFFKA 1994, 266-268; TOCIK 1981, 235238, Tab.XIII.13, Tab.XVII.15, Tab.XXI.5). A textilbenyomásos díszítés szórványosan jelentkezik a Chlopice-Veselé-kultúrában is (MACHNIK 1977, 41), ill. az ezt követő Mierzanowice-kultúra Iwanowice-csoportjánál válik általánossá, J. Machnik szerint a Hatvan-kultúra hatására (MACHNIK 1972, 180-181, Taf.III.3-4; MACHNIK 1991,10, Abb.2). A Nyitra-kultúra Nyitraludány- Vámházán /Ludanice-Mytna Nová Ves/ feltárt 454., 330., 85. sírjaiból származó textildíszes edényei mellett Vízkelet /Cierny Brod/Siskadomb lelőhelyen is textilbenyomással díszített fazekat találtak a Nyitra-kultúra sírjában (79. sír) (VELIACIK 1969, 305, Obr.5.4). A hernádkaki temető 2. és 28. sírjában szintén ilyen díszítéssel ellátott fazekakat találhatunk (SCHALK 1992, 186, 188, 224, 314, 327, Taf.1.4, Taf.7.7; BÓNA 1975, Taf.157.8, Taf.158.16). A Hatvan-kultúra hatását a füzesabonyi edényművességben Kovács T. is kiemeli (KOVÁCS 1984, 239). Ezek alapján megalapozottnak tarjuk a Hatvan -Nyitra- késő Nagyrév -késő Kost'any/ProtoFüzesabony - Chlopice-Veselé - Mierzanowice részleges egyidejűségét, valamint egy kicsit később a Hatvan-Wietenberg-Ottomány-Kisapostag-Tokod-Füzesabony egyidejűségét. Erdélyben a textildíszes kerámia horizontját a Iernut-típus vagy csoport képviseli a Maros völgyétől egészen a Székelyföldig elterjedve (ROTEA 1993, 84, P1.XIV; CIUGUDEAN 1991, 111, Abb.34-35; CIUGUDEAN 1996, 110-112; CIUGUDEAN 1998, 70-71), ennek Olténiában és a Bánátban a GorneaOrlesti-csoport (BORONEANT 1971, 5-12; ROMAN 1988, 218, 221; GOGÂLTAN 1993, 5164; GOGÂLTAN 1995, 57-58) feleltethető meg, amit M. Gurna egy korábbi (Foieni-Ocnele Mari) és egy későbbi (Gornea-Orlesti) periódusra osztott (GUMÄ 1997, 102-107, Fig.3-4.). A középső bronzkor elején bontakozik ki a kora bronzkor végi gyökerekből kialakult Hatvan-, Ottomány- és a Füzesabonyi -kultúrák virágkora a Felső-Tisza-vidéken. A „BESENYŐD-TÍPUS" 8 Futaki László leletmentése 1963-ban. Közületien leletek a nyíregyházi Jósa A. Múzeumban. Ltsz.: 64.933.1-934.3, 64.961.1. Az 1940-ban Besenyődön a református tanító udvarán talált urnasír (KISS 1941, 160-162) első érté-