Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Rezi Kató Gábor: Adalékok a középső rézkor hitvilágához

ADALÉKOK A KÖZÉPSŐ RÉZKOR HITVILÁGÁHOZ 123 Fettich által megállapított szempontot: az ábrázolásokat egységben, összetartozóan kell értékelni. A figurális oldallal szemközti ábra elemzésében a Kovách A. féle „lombos fák" feloldáson túl Kalicz N. sem ment, Fettich N. fákat, kiterített állatalakokat vélt felfedezni rajta. Nem is annyira a töredékesség, mint a rajzolat kuszasága veszi el a szemlélő kedvét a rejtvényfejtéstől. Elsőként Fettich N. vette észre és hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy az egykori „restaurálás" alapvető változásokat eredményezett az ábrában (FETTICH 1969, 34). így például nehezen dönthető el, hogy az 1898-as rajzon látható harmadik (bal oldali) Y jel eltűnt a restaurálás során, vagy az akkori rajz volt-e pontatlan,

11 de vannak kisebb, kevésbé szembetűnő változások is, amelyek a bal oldali „fa lombját" érintették: itt a beszúrások helye, száma változott. Úgy vélem ez nem kis mértékben hozzájárult, hogy „félrevigye" a kutatók szemét. Hasonlóan az első ábrához, ebben az esetben is meg lehet állapítani a rajz elemeinek felrajzolási sorrendjét. Elsőként a „fák lombjának" a beszúrt díszítése készült el, majd ezután kerültek fel az Y alakú jelek, és egyéb vonalak. Célszerű tehát ezt az első elemet ismét önmagában, a képből kiemelve megvizsgálni (II. tábla 1. kép), felhasználva a múlt századi állapotrajzot és a jelenlegi képet. Az ábrából így kiemelve a beszúrt pontdíszt láthatóvá válik, hogy a két „lomb" között is van összeköttetés, egy beszúrt pontokból álló ív. A jobb oldali „lombból" kiinduló, felfelé vezető egyenes elhalad a két Y jel között. A bal oldali „lomb" esetében ez a vonal nem egyértelmű a mai állapotban köszönhetően a kiegészítésnek -, de az első rajzon még jól kivehető. A kiemelt, foltszerű ábrát tekintve látható, hogy a két „lomb" valójában egy-egy spirál, melyeket egy felfelé ívelő hurok köt össze. Fákról és lombokról itt tehát nem beszélhetünk, de az így előtűnt tárgy jól ismert a rézkor tárgyi leleteiben: kettős vagy szemüvegspirál néven. A szemüvegspirál csüngők kérdéskörével elsősorban kronológiai szempontból foglalkozott nagy erővel az utóbbi évek kutatása (PAVELCIK 1979; KUN A 1981; KALICZ 1982; PARZINGER 1992; 11 Fettich szerint a rajz hibás, mert egy „állatábrázolás" részét mutatta Y jelként csakhogy a kiegészítés ezt a részt is érintette, azaz lehet hogy Fettich téved. Nincs okunk feltételezni, hogy az eredeti rajz egyébként szinte minden pontban pontos rajzolója egy olyan határozott, hosszú egyenest illesztett volna oda, ha nem látszik akkor még biztosan ez a vonal. MATUSCHIK 1996). Míg a temetkezések, ábrázolások alapján nagyjából sejthető a csüngők funkcionális rendeltetése, ugyanakkor meglehetősen keveset tudunk a szimbólum mögöttes jelentéstartalmáról (MATUSCHIK 1996, 31). A kérdést tovább bonyolítja, hogy nem tudhatjuk: a szelevényi edényen a szimbólum az elsődleges jelentéstartalom kifejezéseként (pl. gynokomorfia) tűnik-e fel, vagy mint egy tárgytípus, amely jelen esetben feltehetően egy szociális státusszimbólum, hiszen a kettősspirálok ilyen jellegű szerepére egyértelműen utal a depo-leletekben való előfordulása is. A spirál ráadásul nem önállóan ábrázolják, hanem láthatóan erős kontextusban áll azokkal a jelekkel, vonalakkal, amelyeknek megfejtése egyenlőre nem áll rendelkezésünkre. Sajnos a kiegészítés igen sokat változtatott ezeken. Több vonal esetében nehezen dönthető el, hogy az eredeti ábra része-e vagy utólagos karcolat. Talán az eddigi rajzok egybevetése és a modern képelemzési módszerek valamit javíthatnak a képen, de még így sem vagyok biztos benne, hogy valaha is kideríthető-e az eredeti ábra jelentés tartama. Megfejtésében mindenesetre kiinduló pontnak lehetne tekinteni azt a tényt, hogy a fontos és biztos részleteket ugyan azok az Y jelek alkotják, mint a szemben lévő oldal esetében. Érintőlegesen, szinte csak közlés-szinten foglalkozott eddig a kutatás az edény két hosszabb oldalán található díszítéssel: „Az egyik oldalán nyitott háromszög értelme ...világos: a föld-istennő legegyszerűbb jelképes ábrázolása." (FETTICH 1969, 36). „Két hosszanti oldalát egyszerű vonalas minta és karikák díszítik" (KALICZ 1970, 35). A V formájú ábrázolások női jelképre-termékenységre utaló értelmezése toposz szinten mozog az őskorkutatásban. Az adott időszakban is megjelenik ez a szimbólum, pl. a már említett hunyadihalmi-korú tiszafüredi idolon, azonban az edényken alkalmazva ez a díszítés nem mondható szokványosnak. Hasonló ábrázolás ismert ugyanakkor - a rézkor általunk tárgyalt szakaszában - egy másik tárgytípuson, a szemüvegspirálokkal együtt is gyakran előforduló Csáford-Stollhof típusú korongok esetében. Megfigyelhető ez a névadó csáfordi korongokon (MAKKAY 1985, Fig. 5. 21-22),

12 az ún. „Jankovich korongok" egyikén (MAKKAY 1985, Fig. 1., 2),

13 illetve az apostagi korongon (MAKKAY 12 MNM őskori gyűjtemény aranyleltára: 958, 959 13 MNM őskori gyűjtemény aranyleltára: 677