Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
rozta, hogy szobrot állít a hajdúkat letelepítő Bocskai István fejedelem emlékére. Gönczy József polgármester fel is kereste Medgyessyt, aki „Erdélyi fejedelem" c. szobrának egy variációját ajánlotta fel. 1948 novemberében a szobrász megkapta a hivatalos megbízást, készült is a kis minta, de nézeteltérés támadt a szobor anyagát illetően. A közgyűlés ugyanis nem kőből, hanem bronzból akarta a szobrot, az pedig nincs. Ez a vita még 1949 januárjában is folyt. 26 Medgyessy közben, 1951-ben, beküldte az agyagszobrocskát „A magyar katona a szabadságért" c. országos kiállításra. B) Tisztelgés nagy írók, költők emléke előtt (içyO-^8) 1948-ban írta a Mester Ary Lajosnak: „Nagy örömöm lenne, ha míg még épkézláb vagyok, adhatnék a szülővárosomnak valami jó munkát". Ez a törekvés élt benne egészen 1956-ban bekövetkezett betegségéig, hihetetlen erővel, kezdeményező készséggel párosulva. Ezt bizonyítja egy sor író-költő emlékterv, s a városhoz fűződő, egyre fokozódó ragaszkodás. A hetvenéves művésznek sok barátja és küzdőtársa volt Debrecenben. Elsősorban Juhász Géza irodalomtörténész professzor, Csokonai kutató segítette, támogatta törekvéseit, úgyis mint az Ady Társaság elnöke, s úgyis, mint tanácstag. Nem utolsó sorban egykori barátai, tisztelői: Senyéi Oláh István, Kádár Zoltán, Koczogh Ákos, s a városi Tanács lelkes munkatársai. 1950-52-ben Medgyessy egyszerre dolgozott a Móricz reliefen és a Csokonai síremléken. Juhász Géza 1952-ben kérte fel, Péter János püspök nevében is, a Móricz emléktábla elkészítésére. Szeptember 14-én már avatni is kívánták a reliefet a Református Kollégium külső falán. 2 ' Több akadály miatt nem valósulhatott meg a mű erre az időpontra: Medgyessy elfoglaltsága, debreceni pénzügyi és szemléleti okok, vala mint a bronzhiány miatt. Az idős Mester ugyanis Budapest számára készített Móricz emlékművet: szeptember 4-én avatták a Kerepesi úti temetőben nagyszabású síremlékét. 2 * 1953 márciusára mégis elkészült a Debrecennek szánt relief gipszével. A debreceni tanács végrehajtó bizottsága csak május 8-án tárgyalta az ügyet, s döntött a 10 000 Ft-os támogatásról. Csak ezt követően indulhatott meg a bronz igénylés. 2 " Medgyessy türelmetlenül írta, hogy „már rég ott állhatna a Kollégium falában", „a megrendelőnek: 1. ref. Egyház, 2. debr. írók Szöv. 3. Városi Tanács, úgy látszik nem sürgős. Beküldtem az őszi kiáll.ra a Műcs.ba nov. 30.án".™ (sic!) Végül Móricz születésének 75. évfordulóján, 1954. június 29-én avatták az emlékművet, reprezentatív külsőségek között. Juhász Géza már az ötvenes évek elején felvetette egy írói, költői panteon tervét. A köztemetőben akart a régi római építmények mintájára panteont emeltetni, amelyben közös síremlék idézte volna Csokonai, Fazekas, Gulyás Pál, Oláh Gábor stb. emlékét. Medgyessy lelkesedéssel fog a szép munkába, bár a formát illetően kezdetben nem értenek egyet. 1952 októberében azonban ezt írja Juhász Gézának: „A pantheon terve forr bennem tovább. Már én is a körkörös formánál tartok, elvetettem magam is az először rajzolt lapos formát"/ 1 1953 májusára elkészült a Kép-
