Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

A Petőfi-szobor avatása Debrecenben, 1948. augusztus 29-cn (archív fotó után) Sajnos, a szobor történetében 1979-re érkeztünk el ahhoz az állapothoz, amelytől Medgyessy tartott. Meggondolatlan csere történt: a patinázódott követ fehér márvánnyal burkolták be, s a méretén sem változtattak. Már 1948-ban szó volt, elsősorban Koczogh Ákos kezdeményezésére a talapzat rövidítéséről és a figura jobbkarjának kicsinyítéséről, méretváltozásáról. Medgyessy felajánlotta az átfogalmazást, de erre sem idő, sem pénz nem volt ekkor.

24 Első kritikusa, Egry József festőművész így fogalmazta meg gondjait: „a Petőfi szobrodról küldött fotón bizony vannak nem kívánatos eltolódások, az általad jelzetteken kívül, mintha a figura is dőlne."

25 Ma a Petőfi tér városfelőli oldalán áll a névadó, Petőfi Sándor szobra. Környezete erősen megváltozott, mióta felállították. Mögötte eltűnt az izraelita templom romantikus, keleties nyugtalan tömege, s körülötte virágos, alacsony növényzetű park látható pár szép fával. A lendületes szobortól távolabb, kb. húsz méterre áll a Petőfi téri nyolcemeletes bérház, amelynek erősen hangsúlyos vízszintes tagozódása nyugodt hátteret biztosít. A Nagyállomás felőli nézetben a szobor sziluettje rárajzolódik az ugyancsak nyolcemeletes „toronyház" kőporos dörzsölésű falára. A szobor a lírikus, a forradalmár Petőfit ábrázolja szavalás közben. Jobb keze magasra lendül, harcra lelkesít, esküre szólít. Jobb lába nyugalomban marad, baljával előelép. Ezt a nem hagyományos állást nevezzük Medgyessy terminológiájával kontra-kontraposztos testhelyzetnek. Az egész alak repülni látszik ettől a dinamikus testtartástól, amelynek szépségét magasról érzékeljük igazán. Szólnunk kell még az ebben az időben tervezett Bocskai-szoborról. Hajdúszoboszló tanácsa - öt évtizedes hiábavaló várakozás után - 1947-ben ismét elhatá-