Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
rcccniek, ezt az újság így összegezte: „Napi gondok között, derűs kedéllyel mintázza a 67 éves Medgyessy Ferenc Petőfi debreceni szobrát". 1 ' Mik voltak ezek a napi gondok? Beázott a műterem, félt a szoborminták szétfagyásától, nem volt bronz az öntéshez. A háború utáni szűkös viszonyok között nem lehetett szoborra bronzot felhasználni. Felvetődött az alumíniumból készítés: „Debrecennek pedig bádogszobor nem kell!" - sommázta tömören Medgyessy a város döntését, ítéletét. 36 A hat mázsa bronz anyaga „a debr.i Nagy Sándor féle, országzászló kimustrált 2 élet nagy s. alakból került ki" - írja, „meglévő szoborról nem szól a tilalom, mert ha átöntik, szobor marad továbbra is. Legfeljebb Petőfi formát vesz fel"} 1 A Horthy-korszak szellemét hordozó volt országzászló talapzat munkás és paraszt alakja így alakult át a szabadságharc költőjének szobrává, különös kárpótlást jelentve Medgyessy 1938-as, 40-es kudarcaiért! 1948 július elején döntött a városi tanács: az egykori Royal szálló helyén (ma Petőfi tér), az izraelita templom előtt, annak háttal állítják fel a bronzszobrot. 1948 augusztus elején érkezett meg a hét darabból álló bronz plasztika - Medgyessy kísérte teherautón - s a helyszínen hegesztették össze. Augusztus 29-én volt az avatás, Medgyessy és felesége jelenlétében. 18 Bár a lapok hírei, a korabeli és későbbi kritikák sokat és sokszor írtak a Petőfiszobor születéséről, legfontosabb forrásnak Medgyessy írásait kell tekintenünk. Kevés szobráról írt olyan bőségesen és szenvedélyesen, mint épp e debreceni műről. Érdekes és hosszú története van tanulmánya megjelenésének. Sőregi János, a Déri Múzeum igazgatója, mint a Debreceni Képes Kalendáriom szerkesztője már 1948 augusztus végén felkérte Medgyessyt: írja, írassa meg a szobor történetét a Kalendáriom számára. A Mester maga vállalkozott a történet elmesélésére, s Kádár Zoltánt ajánlotta előszóírónak. Elküldték a kéziratot, kis is javították a hasábot, de a naptár már nem jelent meg. Csak öt év múlva, 1953 tavaszán került közlésre a Képes Kalendáriom 1949-50-es számába készült cikk, az ÉPÍTÜNK hasábjain. 19 Mit hangsúlyoz Medgyessy jóízű, vérbő, áradó stílusú története? Valóságos körképet fest a felszabadulás utáni művészeti közéletről, a „rendkívüli idők rendkívüli eseményeiről", majd ismerteti vívódását a hagyománnyal, a kontraposztos állással, illetve a Duna-parti Petőfi-szoborral, mint előzménnyel. Mindkettővel szembeszállt és győzött. Mint ismeretes, Izsó Miklós Petőfi-szoborterve alapján, de azt erősen megváltoztatva készült Huszár Adolf szobra. Medgyessy Izsót követte a szoborarányokban, a ruha elnagyolásában, s nem a közvetítő Huszárt. A változásokról szólva hangsúlyozza Medgyessy a mintázás közbeni testesítést, ill. az egyre dinamikusabbé tételt. Mint írja: „Mindjárt először is nem a lírikus, hanem a forradalmár Petőfire gondoltam. Sokszor szavalta „Nemzeti dal"-ját, meg a többi forradalmi verseit. Akkor legyen hát a szavaló Petőfi. Kinyújtott jobb karjával. Lehet azt izgalmasabbul is felfogni, mint a Duna-parti. Nem félek tőle. Hozzáfogtam tehát ( iç4j februárban) egy tervhez az akadémikus iskolai szabályokat véve alapul. Támaszkodó láb felett süllyedő, pihenő láb felett emelkedő vállal. Ez az ún. kontraposzt-os állás. A görögök óta minden iskola szabályul fogadta el, csinálta és csinálja most is. Ez csak helyes lehet. Nekem most mégse válik be. Túlságosan nyugodt, szinte komótos állás. Csak
