Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
Maillol, Lehmbruck óta nem láttam, talán egy kicsit primitívebb, de az nem tesz semmit. A mag, az kitűnő"."' A képzőművészek véleményét osztották mások is: Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Móricz Zsigmond™ Debreceni vonatkozásai miatt részletesebben szólunk Móriczhoz fűződő kapcsolatáról."' Mint ismeretes, az egykori iskolatársak barátsága a tízes években újult fel. Az író egyre gyakoribb vendége lett a szobrászműteremnek, de Medgyessy is megfordult Móricz pesti lakásán, leányfalusi nyaralójában. Éjszakákba nyúló beszélgetések, viták zajlottak le a lakásban a készülő „Légy jó mindhalálig"-ról. A szobrásznak bizonyára nagy szerepe volt a kollégium épületének, a debreceni utcák hangulatának „leírásában". A mű egyik gyermekszereplőjében felismerhetjük a gimnazista Medgyessy alakját. 1926-ban szomorú feladatot, megrendelést teljesít a szobrász barátjának: kőbe faragja Holies Janka síremlékét. 1927 tavaszán Medgyessy a pesti műteremben mintázza meg agyagban Móricz fejszobrát, nyáron pedig Leányfalun, Móriczék nyaralójában kezdi kőbe faragni. A művet így elemezte Medgyessy: „Itt van a Móricz Zsigmond feje. Az ő robusztus, magabízó, derűs magyar feje nagyon kínálkozott nekem, hogy megfaragjam és kihasználjam a kőnek azt az önként jelentkező nagyszerű adottságát, az ő jellemzésére":* Legalább olyan plasztikus, tömör Móricz Medgyessy-„portréja", mint a szobrászé: „Van benne valami mókus. Vörhenyes a színe is, szürkéskék apró szemeivel mindig les, mint aki meglesi óvatlanu 1 az ellenséget. Természetes ősember. Ösztönember. Nem paraszt, hanem hajdú, katona, kisnemes. Olyan, mint egy fejedelmi darabont - kapitányka. A kard jól állna neki. A kezei igen komikusak. Az ujjai oly rövidek, mintha egy íz hiányozna minden ujjából. Két kurta lába van, ha leül: magasabb nálam, ha feláll, ép egy fejjel alacsonyabb", 1937-ben, a saját - és Medgyessy alakját „összegyúrva" született meg Dus Péte r öregedő, zseniális szobrász figurája a „Míg új a szerelem" című regényében. 100 1940-ben antológiájához keresett Móricz emblémát, s Medgyessy műtermében rátalált a „Magvető" szoborra. Ennek kontúrrajza lett az antológia címlaprajza és névadója. 101 1942. szeptember 4-én halt meg az író, s barátja, Medgyessy, szeptember 5-én szomorú feladatot teljesített: Virág kérésére rajzon jelenítette meg az „Utolsó találkozás"-^ s elkészítette a halotti maszkot. Még 1942-ben megmintázta gipszben a reliefet, amely később alapját képezte épületdíszítő domborműveinek. 10 ' Ha összehasonlítjuk a két nagy realista művész alkotásait: pl. Medgyessy „Debreceni Vénusz"-át (amit az író nevezett így el) és Móricz regényeinek hatalmas, energiától feszülő parasztalakjait, feltűnik az azonos élménykör azonos színvonalú, eruptív erejű megjelenítése. 10 ' 1 Medgyessynél azonban több a derű, erősebb a szépségvágy, Móricznál több a tragikum, a sűrű drámaiság.
