Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

zetek pavilonjait, a pavilonban kiállított tárgyakat felülbírálja, értékelje és díjakat osszon ki. A zsűrizés előtt az egyes pavilonok vezetői a kormányuk által kitüntetésre javasolt művészek névsorát terjesztették a zsűritagok elé. Ugyanez történt a magyar pavilonban is. Még a zsűrizést megelőzően a magyar pavilon képző- és iparművészeti anyagát átnéztem, és feljegyeztem magamnak a kitüntetésre méltó alkotásokat. Többek közt ott volt Medgyessy Ferencnek, a most Debrecenben levő négy gyönyörű szobra is. Ez volt a második találkozásom Medgyessy Ferenc munkáival. Amikor a magyar pavilonba érkeztünk, átnyújtották nekünk az akkori Magyar Kormány által kitüntetésre javasolt művészek névsorát. Meglepetésemre a feltüntetett névsorban nem találtam meg Medgyessy Ferenc nevét. így tehát a listát visszaadtam a Magyar Bizottságnak, azzal a megjegyzéssel, hogy a Nemzetközi Zsüribizottság fogja eldönteni, kiknek a művei érdemesek kitüntetésre. A Zsüribizottság a legnagyobb elragadtatással beszélt Medgyessy kiállított szobrairól, Despiau még külön megjegyezte, hogy örömmel elfogadnának ők, franciák is, egy ilyen kvalitású művészt. Egyhangúlag őt javasolták a Grand Prix-re. Egy-két nevet megemlítek, hogy a magyar pavilonban kiállító művészek közül, kik elől vitte el Medgyessy Ferenc a Nagy Díjat: Kisfaludi Stróbl, Szentgyörgyi, Vedres Márk, Pátzay Pál stb. A kiállítás bezárása után, egy banketten a Francia Állam a zsűri tagjait arany diplomával tüntette ki". Móricz Zsigmond, a volt debreceni kollégiumi iskolatárs a „Közös ifjúság kötelez" című írásában üdvözli az eseményt: „Most olvasom félhivatalos, nagy lapban, egészen hivatástalan kis betűkkel, hogy Medgyessy Ferenc valami Grand Prix-t nyert Párizsban. Művészeknél ez kötelező. Hozzátartozik az arcképhez, az életrajzhoz és a megrendelésekhez". Itthon csak Sőregi és Senyéi közbelépésére jelent meg hír a párizsi sikerről, s az is Medgyessy kérésére.'*

1 Medgyessy művei sorában e négy heverő aktszobor az életmű csúcsát jelzi, de meghatározó jelentőségű a modern szobrászatban is. Nem múló divatirányzat szülötte. A párizsi siker a modern magyar szobrászat legnagyobb eredménye. Szintézise ez a négy szobor az antik művészet, s a XX. századi modern európai plasztika hatásának, amelyet Medgyessy művészegyéniségén átszűrt, sajátossá tett. Szobrai hagyományosak és modernek, múltra emlékezők és másnak szólók, egyetemesek és magyarok - s így, a Déri tér adta miliőből most már kiszakíthatatlanul debreceniek. A múzeum előtti természetes mélyedésből (volt Paptava helyéről) lépcső vezet fel az épület előtti, magasított térre. A lépcsősor mindkét oldalán kétszakaszos medence áll. Az eklektikus, empire kagylókkal díszített (az épület félkör alakú középrészének ívét ismétlő) medence két-két szélén, architekturális műkő talapzaton helyezkedik el a négy, életnagyságúnál nagyobb heverő aktszobor. Jobbra, közvetlenül a lépcső mellett a „Művészet"-et jelképező női alakot láthatjuk. Telt arcú, kontyos, gyöngyöt viselő, erőteljes asszonyalak, bal kezében, megemelt bal térdéhez támasztva kis szobormodellt, a „Halászfiú"-t tartja, tekintete is erre irányul. A Füvészkert utcai részen, jobb szélen a „Néprajz" című férfiaktot látjuk. Bal karja kinyújtva hever bal combján, jobbját maga mellett nyugtatja és díszesen faragott pásztortülköt tart. önportrészerű, bajuszos arcán jellegzetes, archaikus mosoly. Balra középen ismét férfiaktot látunk: könyvet tartó, olvasó férfi jelképezi a