Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

Vázlat a ,,Művészet"-hez, 1928 körül (ceruzarajz, fotó: Feketéné Déri Múzeum) zá. Ha hibák vannak rajtuk, ki vállalja értük a felelősséget? Rn-eV -írja alkotójuk 1944-ben.'

1

" Lehetséges, hogy nem tudta volna 1944-ben: miszerint korszakalkotó remekműveket készített Debrecennek? Nem valószínű! Már 1930-ban is tisztában volt e művek európai jelentőségével. Nem tudni pontosan, mikor és kinek a biztatására kezdett a négy allegorikus szobor tervezéséhez. Valószínűleg Györgyi Dénes, az épület tervezője javasolta, hogy a múzeum előtti medence mellé szobrokat helyezzenek el, s bizonyos, hogy ő tett javaslatot Medgyessy személyére vonatkozóan is. A szobrász már 1928-ban készült a megbízásra. Túlzás tehát, hogy fél év alatt kellett elkészülnie, hiszen Ecsedivel, Györgyivel már jóval előbb tárgyalt: „mondotta Györgyi, hogy Pesten jársz, mikor az ülő szobrok egyikének a kis mintáját elszállítottam hozzá" - írja Ecsedinek 1929 augusztusában/

1

" A levélrészlet utal Medgyessy, Ecsedi és Györgyi előzetes tárgyalásaira, megállapodására. Az említett kis minta a „Művészet" vagy „Tudomány" lehet. A feladat izgatta a szobrászt, többféle megoldásban tervezte a négy szobrot. Eredetileg álló alakokat képzelt el, melyek megvalósítása: „egyik legfogósabb, legszebb szobrászati feladat: tiszta, világos, esetleg rafinált statikát csinálni. Ennél látszik meg: ki mit tud" - írja. A hagyaték plasztikai és grafikai anyagában több olyan művet találunk, amelyek kapcsolatba hozhatók a négy szoborral. A „Művészet" c. kisbronza és a téren látható monumentális szobor nagy eltérést mutat, még nagyobb a változás a „Néprajz" esetében. A hagyatékban látható egy álló, kezé-