Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
A ló-, lovasábrázolásban ugyancsak egyik úttörő szobrászunk volt. 1915-ös „Kis lovas"-a, s annak 1922-es változata szakítást jelentett a neobarokk szellem felfogásával. Egy tiszta plasztikai nyelv érvényesült, amelyben a két test egymáshoz való viszonya lett a fontos. Anélkül, hogy tovább elemeznénk az első korszak alkotásait, befejezésül a korszakzáró 1921-es „Önportré" plakettre utalunk. A téri tömítés nagyszerű példája ez a tenyérnyi, de mégis monumentális, erőteljes hatású mű. A jellemzőcrő nagyságát, a mesterségbeli tudás magas fokát egyaránt csodálhatjuk az ekkor negyvenéves mester plakettjén. A Művészház Szacelláry-érmén kívül semmiféle kitüntetést nem kapott ebben a korban, a monumentális megbízatások is várattak magukra, de a progresszívek egyik vezetője lett, s a fiatalok nem hivatalos tanítómestere. Méltán volt művésztagja a Művészháznak, majd 1925-től alelnöke a Képzőművészek Új Társaságának. JEGYZETEK 1 Ld. az MTA cédulaanyagát, valamint a kiállítások katalógusait. 2 A Művészház történetét ism. : Rózsa Miklós („Művészház", 1913. 9-16. p.). Bő irodalmat ad a Bíró-féle bibliográfia, 101-106. p. ? Ld. Kéziratos naplója 1912/3. tételét, valamint az „Életemről . . ." c. könyv 60. p. 4 A díjazott művészekről Id. I. F. cikkét (Művészház, 1913. 21-24. pU Ld. még az oeuvre lista 1912/5. tételét. 5 Bölöni György: Rebellis magyarok c. írása hozzáférhető a „Képek között". 417-18. p. 6 A kiállítást ism. és híranyagot ad a Debreceni Független Üjság (továbbiakban: DFÚ) 1913. jún. i-i, 4-i, 5-i, 6-i, 8-i, 11-i, 15-i száma. A jún. 5-Í számban olvasható Vidor Marcell „Séta a képzőművészeti kiállításon" c. írása (2. p.). A kérvényről és a tanács döntéséről ld. a jún. 12/5. p. és 1 5/5• PIdézet Vidor Marcell cikkéből: „Modern művészek Debrecenben" - DFÚ. 1913. jún. 1. 3. p. 7 Ripplről készített művei, illetve Rippl Medgyessyt ábrázoló festményei a kaposvári Roma villában rendezett emlékkiállításon láthatók. 8 Ld. a „Közös ifjúság kötelez" c. cikkét. 9 Ld. a kéziratos napló 1914/1- tételét: OSzK 25/18. sz., valamint Kaplonyi: Debreceni ércemberek . . . c. könyve. 127. p. 10 Az OSzK 25/26. tétele alatt azok a fotók, levelek, lapok láthatók, amelyeket a frontról küldött szüleinek, keresztszüleinek és Gábor öccsének, rí Péter Imrének adott nyilatkozatát közli László Gyula (Medgyessy Ferenc életműve, 11. p.). 12 A fotók a Déri Múzeum Medgyessy-adattárában vannak. 13 1918. augusztus 24-én írt levele az OSzK 25/26. fóliájában van. 14 A történetet Signum Laudis címen írja meg (ld. „Életemről . . ." kötet, 70. p.). 15 Élete végéig megőrizte fényképeiket. Leányával, Ilonka Kienich-cel még a harmincas években is levelezett, Id. OSzK 25/260. sz. kéziratos levelét. 16 Pándi Kiss Jánosné közlése. 17 „Az Újság" 1919. május i-i sz. 18 Ld. oeuvre-lista 1919/4. tételét, a Vörös Újság 1919. május i-i cikkét, valamint Gerelyes Endre: A magyar múzeumügy a forradalom időszakában 1918-19. Bp., 167/363. p. Idézet Németh Lajos: Modern magyar művészet c. könyve, 62. p. 19 Ld. Margitay Ernő: Vörös művészeti politika c. cikkét („Magyar Iparművészet" 1919. XXII. évf. 50-62. p.), valamint a „Magyarország" 1920. júl. 20-i számát. 20 A levelek az OSzK 25/298., 299. és 832/2, sz. alatt találhatók.
