Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

többen emigráltak. A művészeti közéletben a konzervatívok vették át a hatalmat. Ök kaptak főiskolai katedrát, s ők lettek a zsűritagok, a kiállítások és megbízások felülbírálói. Ilyen körülmények között élt és dolgozott Medgyessy 1919-1924 között. Jó ideig mellőzésben volt része, a Magyar Képzőművészek Egyesülete nyilvánosan elmarasztalta a Tanácsköztársaság ideje alatt tanúsított magatartása miatt.

111 Arról szó sem lehetett, hogy bejusson a főiskolára, megbízást sem kapott 1923-ig, az azt követő hét évben is sorozatos kudarcokban volt része, perifériára szorították a nála jóval gyengébb művészi erők. Szerény anyagi körülmények között élt a Százados úti telepen, idős szüleit is kellett volna segítenie. 1919-21 között gyakran küldött haza szobrokat eladásra, de a háború utáni szűkös anyagi viszonyok között ezzel sem boldogult. Mint édesanyja írja 1920 nyarán: „a szobrot elhozta Pali, ha elkel, eladja, de hát itt bizony nem megy", majd decemberben: ,,a két szobrot Ilonka elküldte a mové-ba eladni. 2 ezer koronára tétettünk egyet, nem tudom elkel-e? Ha elkel, megadjuk Ilonkának a tartozásodat". (sic!) A szobrok eladásában Senyéi Oláh István is segédkezett, erre utal édesanyja 1921. V. 16-i keltezésű levele: „Perinek a Fürdő szobrát kérték 600 koronáért, de nem merte odaadni a festő . . . elhoztam, nem kell a szobor, nem jöttek érte a Menekültek-ért sem."™ A „Menekülők" c. dombormííről és a „Súroló asszony" c. szili. Debreceni főutca, kb. 1918 (pasztell, Déri Múzeum) Fotó: Feketéné