Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

Lovasszobrai közül csak Szent István emlékműve látható köztéren. A Szent Istvánt 1937-ben mintázta, 1943-ban készítette el nagy gipszét Győr számára. A kis bronza és az utóbbi a Déri Múzeum tulajdona. A Magyar Nemzeti Galéria ennek alapján öntötte bronzba a Szent István lovasszobrot az özvegy ajándékaként. 1980tól tehát két városban őrzik majd Medgyessy művét: Győrben és Esztergomban (a várhegyen). Mint ismeretes, Hunyadi lovasszobrát, valamint a ,,Sportlovas"-t 1951ben mintázta pályázatra. Egyikkel sem nyert, mindkét esetben Pátzay Pál művet fogadták el. ,,Kürtös lovas"-át és a ,,Mackó"-t kúttervnek szánta. 1946-ban „régi agyag után készítette el a főváros számára a „Mackó"-t, amely 1956-ban került a budapesti Fő utcára. A nagy gipsz birtokában lehetővé válik, hogy egy debreceni parkot, vagy játszóteret is díszíthessen majd. Aktjai, allegorikus figurái parkok, strandok díszei: Budapesten, a Széchenyi Fürdőben áll „Korsós nő"-je 1927 óta (párja: a „Halászfiú" elpusztult), nagy „Napozó"-ja pedig a budai Szamuelly Kórházban. A nagy gipsz alapján készülő mészkő szobrot a debreceni strandon is felállítják 1982-ben. Síremlékeinek egy része a mai Lengyelországban, Romániában és a Szovjetunióban áll. Ezeket 1915-17 között, katonaként készítette, majd a háború után magánmegrendelésekre, többek között Kolozsvárra, Üjverbászra. Ezekről a művekről csak fényképeket és rajzokat őriz a Medgyessy hagyaték. A síremlékek tervei, vázlatai egy része még nem azonosított, s egykönnyen nem is azonosítható. A Romániában, Szovjetunióban, Jugoszláviában, Lengyelországban cs különböző magyar temetőkben levő szobrok, reliefek megtekintése során elkészülő leírásoknak archív fotókkal, rajzokkal való egybevetése után adhatunk csak pontos oeuvre-listát Medgyessy síremlékeiről. A debreceni és budapesti síremlékeknek több előzményét ismerjük. Kisbronzok, terrakották, agyagvázlatok és pár nagy gipsz, kb. negyven mű kapcsolható megvalósult és félbemaradt sírszobraihoz. A Borvendég síremlék feles mintája, a Medveczkyné és Radnainé síremlék i:i-es gipsze lehetővé teszi, hogy Debrecen városa kőbe faragtassa, bronzba öntéssé és akár köztérre is elhelyezhesse e lanton játszó, illetve gondolkodó allegorikus nőalakokat ábrázoló műveket, hiszen a kultúra jelképei is lehetnének. A már említett „Fonó nő" Török László síremlékének terve. A múzeum tulajdona Móriczné Janka, Benke Tibor és Horthy István (repülő alak) síremlékének egy-egy tanulmánya.'"' Móricz síremlékének több eleme: a fejszobor, a félköríves hajlatban elhelyezkedő domborművek részletei (pl. „Nyilas Misi", „Koccintók - Rózsa Sándor", „Bethlen Gábor" „Báthory" regényalakok) a hagyatékban találhatók két rajztervvel együtt. A diadalívszerű reliefsor bal alsó részén Bethlen Gábort és feleségét, felettük az „Erdély aranykora", a „Rózsa Sándor" több jelenetét (koccintók, mulatók, a lovát ugrató betyár alakját) látni, a jobb oldalon alul Nyilas Misi - édesanyja és tanára hármasát, felettük pedig Móricz szegényembereit, „boldog embereit": kaszát, kapát vivő, talicskát toló földműveseit, kubikusait. A hagyatékban megtalálni a kivitelezésre nem került terveket, részletkompozíciókat is („Rokonok", „Üri muri" figurái). Ezek rajzi változatai ugyancsak a hagyatékban vannak.