Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

nak, s Medgyessy pályatervének, később azonban feledésbe ment a terv, s a vele egyidős Luther pályaterv is.*

0 A hagyatékban megtaláljuk e művek agyagvázlatait. Külön csoportot képeznek táncábrázolásai (az 1912-ben díjat nyert „Táncolók" című relief, 1923-as, 1954-es „Táncoló nő", 1946-os „Hindu táncosnő" - vagy „Indus nő" című körplasztikái), erotikus kompozíciói (többnyire állatfigurák), aktjai („Támaszkodó", Kövér gondolkodó" szobra, 1909-es „Menekülők" reliefje), lovasszobrai (számtalan dombormű és kisplasztika, illetve vázlat), állatfigurái („Béka", „Komondor", „Hortobágyi bika", „Pitiző kutya"), groteszkjei („Aluviális szörny", „Ülő bagoly", „Kölyökszömy"). Ez utóbbiak közül pár darab a múzeumba került, pár terv pedig a Hódmezővásárhelyi Múzeum és a Majolikagyár tulajdona, mivel e váza- és kályhatervek a vásárhelyi Majolika Telepnek készültek a húszas években.

31 Zsánerszobrainak, munkaábrázolásainak egy része monumentális alkotásaihoz kapcsolódik („Szoptató anya", a „Jó forrásnál" című kútterve, 1924, „Anya gyermekével", „Martinászok", „Lapátoló", „Lánchíd építői") még ha terv maradt, akkor is. Talán az 1913-as „Súrolónő", és az 1908-as „Tehervivő férfiakt" című kisplasztika kivétel. Ugyancsak külön csoportja a plasztikai hagyatéknak a portré (ötnegyedes mell-, és fejszobrok, kisméretű, illetve eredeti nagyságú maszkok, valamint érmek, plakectek). Legérdekesebbek barátairól: Rippl-Rónai Józsefről, Móricz Zsigmondról készített halotti maszkjai. Buza Barna róla készített halotti maszkja ugyancsak a múzeum tulajdona. Gyermekfejei közül korai művek (Bethlen Gáborka, Kislányfej stb.) és a negyvenes években mintázott Csilla, Kati arcképei, női képmásai közül felesége, Kállay Lajosné, Frankfurt Tiborné szobrai és domborművei említendők. Férfiportréi jórésze magánrendelésre készült ugyan, de később köztérre, illetve épületbelsőbe került (Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Veres Péter, Széchenyi István). Az érmek, plakettek egy része ugyancsak férfiarckép (Kodály, Liszt, Széchenyi, Rippl, Vámossy professzor stb.). E rövid összefoglaló után monumentális köztéri, illetve épületdíszítő alkotásainak előzményeiről szólunk vázlatosan. A megvalósultak azért figyelemreméltóak, mert utalnak a változásokra, a meg nem valósult, meddő tervek pedig azért, mert ismeretlenek. É p ü 1 e t d í s z í t ő alkotásaihoz kapcsolódó művei Murális tervei többnyire állami megrendelésre, pályázatra készített reliefek, faliszobrok, kúttervek. A megvalósult (és ma budapesti, vidéki középületeken látható) műveket és a hagyatékba került terveket, résztanulmányokat, vázlatokat összehasonlítva bepillantást nyerünk a művész - megrendelő kapcsolatba, a korabeli művelődéspolitikába. A meg nem valósult terveket szemlélve, s Medgyessy keserű naplójegyzeteivel egybevetve ugyancsak jellemző képet kapunk, főként a 30-as években erőteljesen jelentkező hősi emlékmű kultuszról, illetve az ötvenes évek elején jelentkező „szocreál" művészetről. Világossá válik, hogy Medgyessy Ferenc alkatától milyen távol állt a megalkuvás, milyen nehezére esett és kényszerű volt