Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

A Városi és Megyei Tanács, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1972-ben alapított Medgyessy-díjat képző-, ipar- és építőművészek részére. Ezt évente adják ki. 1969-ben kérte a Megyei Művelődési Központ Mária asszony engedélyét ahhoz, hogy a képzőművészeti kör viselhesse a Medgyessy Ferenc Stúdió nevet. Az özvegy szívesen beleegyezett ebbe, hiszen színvonalas tevékenységet folytató csoportot tisztelt meg. A Medgyessy-kultusz újabb jele Nagy Sándor Mcdgycssy-szobrának felállítása a Művészsétányon, 1976-ban. Az életnagyságúnál nagyobb, kőből faragott figura szobrászvésővel kezében jeleníti meg Medgyessy robusztus alakját. „Medgyessyt láttam faragni, mintázni . . . láttam kalapáccsal a kezében és betegen is. Szobrom a vele való élményeim alapján alakult ki" - vallja Nagy Sándor,

22 A Medgyessy-kultusz egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb bázisa, központja a Déri Múzeum volt. Az 1956-ban nyílt kiállítást 1958-ig tartották nyitva, 1959-ben újabb bemutatót rendeztek szobrai terrakotta másolataiból. 1968. júliusaugusztusában, halálának tizedik évfordulóján, gyűjteményes kiállításon mutatta be a Déri Múzeum a hagyatékot. Hatvan szoborból (köztük olyan ritkán látható művekből, mint a Széchenyi, Bercsényi-szobor, vagy a Szt. György relief), és negyven grafikából állt a reprezentatív kiállítás. Ezt követően 1968-ban állandó kiállítás nyílt a kupolateremben, amelyet 1975-ben, a felújítás ideje alatt a Szolnoki Galériában is bemutattak."

1 1968-ban vásárolta meg a múzeum az özvegytől a „Hortobágyi bika" c. bronzot. 1971-72-ben pedig negyven rajzot, pár pasztellt és a csereként Medgyessy tulajdonában levő Holló László és Káplár Miklós képeket. Medgyessy Ferenc özvegyével tehát jó kapcsolata volt a Déri Múzeumnak. Ennek tulajdonítható az az elhatározása, hogy berendezési tárgyakat ad át az alapítandó debreceni emlékháznak. Amikor azonban 1970-ben lebontásra került a Medgyessy család Bethlen u. 33. sz. alatti lakóháza, az özvegy letett erről a tervéről. A rajzanyag áttekintése igen tanulságos, hiszen olyan fontos művek vannak köztük, mint a Déd téri heverő aktok rajzi előzményei. A „Művészet"-hez készített egyik tanulmányrajzunk pl. még ruhásán, attribútum nélkül ábrázolja a heverő modellt, a másik, az 1929-es dátumú aktként. Bizonyos, hogy az első rajz a korábbi, de hogy a második is kezdeti elképzeléseit tükrözi, arról a kézbe helyezett könyv árulkodik. A „Tudomány"-hoz készített vázlat szintén 1929 elejéről származhat, mert hiányzik kezéből a tárgy, a könyv. A Magyar Nemzeti Bank falán levő kuporgó női akt előzményének tekinthető az az évjelzés nélküli „Térdepelő nő" rajzunk, amelyet éppúgy kék ceruzával rajzolt Medgyessy, mint a készülő dombormű kontúrrajzait. Petőfi-szobra mozdulattanulmányát 1947 végén, 1948 elején készíthette, erre utal vázlatossága, valamint hagyományos megoldása. A hely megjelölése utal néha a rajz időpontjára: pl. „Üj verbász" feliratú „Kötő nő"-je csak 1923-as lehet, akkor járt ott Medgyessy. Máskor nemcsak a készítés helyét, vagy a modell nevét jelzi pontosan, hanem dátumot is ad, pl. „Hortobágy, 1935" a felirata az első, Máriát ábrázoló rajznak, „Debrecen, 1937. VII. 12." a dátuma a „Mosakodás nyáron"-nak, „948. jún. 12." a keltezése a „Sárospataki Rákóczi vár Subrosa terme" címűnek, „49. VIII/4."-én készült „Kodály Z. alszik" ceruzarajza, 1911-es gyönyörű hátaktján feltűnik a modell neve: „Fittersach Janka". Káplár Miklós portréján lévő „Hortobágy, 1936" felirat barátja halálának egyéves évfordulójára utal. A Déri Múzeum plakettjei mellé vettük meg a Rippl-Rónairól készült, mindkét