Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

Munkácsy hármasképe a Passiójelenetek sorában

60. Tintoretto: Krisztus Pilátus előtt. 1566-67 gokra, különösen a Golgota esetében, látnunk kell, hogy Munkácsy Krisztus-trilógiája önál­ló, máshoz nem hasonlítható alkotás. A festő egy megváltozott, kétkedésekkel teli korszak­ban élte át a bibliai történést, illetve ürügyül használta azt etikai vélekedésének, megren­dülésének kifejezéséhez. Abban a korban, amikor „a vallásos szem­lélet válsága nem hatott serkentőleg a vallá­sos művészetre, nem mozgósított új ábrázo­lástípusok kidolgozására", jelentékeny ténye­ző volt (lett volna) Munkácsy Mihály hár­masképe. 75 Nagy kár, hogy Magyarországon Aki együtt, vagy legalábbis egymás után sze­még Ipolyi Arnold és Haynald Lajos ösztön- retné látni a három nagy festményt, annak zése ellenére sem volt olyan erő 1884 körül, nincs könnyű dolga, és most még nehezebb, amely itthon tartotta volna a két Krisztus-ké- mint eddig volt. 1987 végéig Debrecenbe és pet, és a harmadik mű (talán a Feltámadási) Philadelphiába kellett utaznia az érdeklődő­közeli megfestésére ösztönözte volna a még nek, húsvét táján. Ma Észak-Amerika két kü­ereje teljében lévő művészt. Szegényebb lett lönböző pontján található a két első kép, rá­így a magyar egyházművészet egy jelentős so- adásul nem is kiállításon, hanem magángyűj­rozattal. teményben. így marad az a megoldás, hogy a Déri Múzeumban nézzük meg az Ecce Iwmót, 61. Munkácsy tanulmánya a Krisztus Pilátus s párdarabjainak kicsinyített változatait, ún. előtthöz. 1880 redukcióit a Magyar Nemzeti Galériában. 76

Next

/
Thumbnails
Contents