Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

Munkácsy hármasképe a Passiójelenetek sorában

60. Tintoretto: Krisztus Pilátus előtt. 1566-67 gokra, különösen a Golgota esetében, látnunk kell, hogy Munkácsy Krisztus-trilógiája önálló, máshoz nem hasonlítható alkotás. A festő egy megváltozott, kétkedésekkel teli korszakban élte át a bibliai történést, illetve ürügyül használta azt etikai vélekedésének, megrendülésének kifejezéséhez. Abban a korban, amikor „a vallásos szemlélet válsága nem hatott serkentőleg a vallásos művészetre, nem mozgósított új ábrázolástípusok kidolgozására", jelentékeny tényező volt (lett volna) Munkácsy Mihály hármasképe.

75 Nagy kár, hogy Magyarországon Aki együtt, vagy legalábbis egymás után szemég Ipolyi Arnold és Haynald Lajos ösztön- retné látni a három nagy festményt, annak zése ellenére sem volt olyan erő 1884 körül, nincs könnyű dolga, és most még nehezebb, amely itthon tartotta volna a két Krisztus-ké- mint eddig volt. 1987 végéig Debrecenbe és pet, és a harmadik mű (talán a Feltámadási) Philadelphiába kellett utaznia az érdeklődőközeli megfestésére ösztönözte volna a még nek, húsvét táján. Ma Észak-Amerika két küereje teljében lévő művészt. Szegényebb lett lönböző pontján található a két első kép, ráígy a magyar egyházművészet egy jelentős so- adásul nem is kiállításon, hanem magángyűjrozattal. teményben. így marad az a megoldás, hogy a Déri Múzeumban nézzük meg az Ecce Iwmót, 61. Munkácsy tanulmánya a Krisztus Pilátus s párdarabjainak kicsinyített változatait, ún. előtthöz. 1880 redukcióit a Magyar Nemzeti Galériában.

76