Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

Munkácsy hármasképe a Passiójelenetek sorában

z idézett újszövetségi fejezetek felidézik azt a bibliai történést, amely nyomán példázatok, versek, drámák, regények, zeneművek és képzőművészeti alkotások ezrei foglalkoztak Krisztus életével, szenvedéstörténetével.

72 Az ókeresztény sírkamrákban, a bizánci templomokban, a közép- és újkori épületek falain, a könyvek iniciáléin, a kelyheken, kereszteken, a szószékek, karzatok, szárnyas oltárok domborművein gyakori téma volt a passiójelenet. A magyar középkori szárnyas oltárok közül kiemelkednek Lőcsei Pál, Kolozsvári Tamás, M. S. mester munkái, illetve a későbbi nyírbátori Krucsay-oltár, amely a szenvedéstörténet trilógiája. Fra Angelico, Mantegna, Giotto, Dürer, Grünewald, Holbein, Rembrandt, Piombo, Correggio, El Greco, Tiziano, Tintoretto egész sorozatban idézte fel Krisztusnak, a szenvedő istenembernek életét. A komor gyász, a fojtott drámai feszültség, a megdicsőült fájdalom széles skáláját vonultatták fel műveiken, kapcsolódva koruk vallási és ideológiai elveihez. Munkácsy Mihály ismerte és megcsodálta munkáikat a National Galleryben, a Louvreban, az Alte Pinakothekban, a bécsi és a velencei múzeumokban, templomokban, de tőlük eltérő módon festette meg Krisztus szenvedésének három jelenetét.

71 Szemléletére mégis leginkább az érett reneszánsz és a barokk mesterei hatottak. Szerette Rubens nagyvonalú, reprezentatív képeit, s nemcsak a képtárakban, de a templomokban is tanulmányozta műveit, így az antwerpeni katedrálisban lévő Kereszt felállításai és a Keresztről levétek. Nagy hatást tett rá Tiziano Adógarasának Krisztus-feje (Drezdai Képtár), de tanulmányozta louvre-beli Töviskoronázása! és BécsKeresztre feszítés. 1304-1306