Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

Az Ecce homo vándorútja és hazatérése (1897-1925)

55. A debreceni Déri Múzeum 1988-ban hogy immár visszavonhatatlanul a miénk kiállították a Műcsarnok tavaszi tárlatán „Déri Frigyes hagyatéka Debrecen városának" aláírással. Déri már előzőleg, 1920-ban Debrecenre hagyta hatalmas művelődéstörténeti gyűjteményét, amelyben - az ókori egyiptomi, görög, távol-keleti anyag mellett - jelentős volt a festménykollekció (Jan Kupeczky, Barabás Miklós, Borsos József, id. Markó Károly, Jankó János, Lotz Károly, Benczúr Gyula, Madarász Viktor, Székely Bertalan művei). Még Déri életében, 1923-ban letették a majdani Déri Múzeum alapköveit, és tervrajzát jóváhagyta Déri Frigyes. Györgyi Dénes építésszel konzultálva külön termet készítettek az Ecce homo méretének, jellegének megfelelően, s ott több Munkácsy-mű társaságában kívánták elhelyezni. Az Ecce homo két ízben hagyta el a termet: 1944-1945-ben betonpincében vészelte át a háborút, 1952-ben a budapesti Munkácsy-kiállításra vitték el.