Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)
Egy válságos évtized (1887-1896) Az Ecce homo keletkezése és elfogadtatása
42. A Gizella tér 1896-ban (a mai Vörösmarty tér) nyújt alkalmat, melyek éppen nem válnak előnyömre, megvallom, egy kissé meglep. Kérlek, adj róla egy kis bővebb felvilágosítást, különben majd lesz alkalmam személyesen e hangulatról meggyőződni. Április vége felé köztetek leszek, de addig is vigasztald meg a pletykatársaságot, hogy hazatérésemről még éppen semmi sincs elhatározva, és hogy még nem vagyok azon helyzetben Párizsban, hogy haza kelljen mennem koncot rágni... Most teszem az utolsó vonásokat az Ecce homo képen. b2 Pár nap múlva befejezte a képet, és nem „M. de Munkácsy", hanem „Munkácsy Mihály" szignóval látta el. Ezzel is jelezte, hogy hazájának szánta a Krisztus-képet, és hogy nem volt idegen tőle ekkor a hazatérés gondolata. A millenáris kiállítás idején a Fesztykörképpel vetekedő látványosság lett az Ecce homo bemutatója. Az Andrássy út végén, a Belle-vue nevű mulató udvarán, kis görög templomszerű pavilonban állították ki. Munkácsy maga mutatta be művét a királynak és MUNKÁCSY MIHÁLYNAK ECCE HOMO' onási tcslincim' KRISZTUS CIKLUS harmadik és befejező müvét képezi, útban van Magyar ország felé. Kiállítása még e hóban megnyílik. 43. Az Ecce homo újsághirdetése 1896-ban kíséretének. Már ekkor köztudott volt Wlassics Gyula miniszter tárgyalása Munkácsyval a hazatérést illetően. Wlassics a magyar képzőművészet főfelügyelője címet szánta a festőnek. Még egyszer utoljára fényesen megünnepelték Munkácsyt, aki mintegy ködfátyolon át szemlélte a világot, s fogadta a hódolatot. Fogadások, estélyek követték egymást, amelyekről Chaplinnénak számolt be. Mint írta, megrendült egészségi állapota miatt elhatározta, hogy csak a legszükségesebbre vállalkozik, nehogy harcképtelennek tartsák. Nagy estély volt Apponyi grófnál, az udvarmesternél, ahol a király és Ausztria-Magyarország egész magas arisztokráciája megjelent. Aztán fogadás, díszelőadás az operában, az akadémián. Minden jól sikerült, de az udvari fogadásról - ahol a felséges asszony a legkecsesebben kifejezte abbeli megelégedését, hogy visszajön Budapestre - el kellett jönnie a nagy hőség okozta rosszullét miatt. Az újságok tapintato-