Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota keletkezése és elfogadtatása (1879-1884)

18. Munkácsy Lamalou-ban. 1884 körül ném már keresztre feszítve látni. 10 Mivel mo­dellje nem vállalta a „megfeszítést", magát kötötte fel egy keresztre, így fényképezte le a ház egyik barátja, De Suse. A Krisztus-testet így saját magáról és Cecilio Pignatelliről, a fejet Dominique Spagagnáról mintázta. A nagy vázlatnál az első magyar Munkácsy­ösztöndíjas, Révész Imre segédkezett. Mun­kácsy sokat bajlódott szerkezeti kérdésekkel, a modellekkel, a kellékekkel. Hihetetlen, de ez a gyorsan, szinte alla prima hevületből dolgozó festő milyen aggályos tudott lenni egy-egy ruha- vagy fegyverrészlet festésekor. Nem volt elég, hogy könyvből, albumokból tájékozódott, amit tudott, maga köré gyűjtött eredetiben. Mint Malonyay írta: „Pazar elő­készülettel fogott munkához; egész raktárt gyűjtött az öltönyök megfestéséhez, a lovas alakokhoz kitömött paripa állott műtermé­ben, Európa s Amerika sajtója ügyelte, hogy mit csinál. Modelljeit kapkodva vallatták." 21 1884. április 25-én, húsvétkor nyílt meg a szenzációt jelentő tárlat. Sedelmeyer palotá­jában, külön e célra emelt pavilonban, egy­mással szemben állt a két Krisztus-kép. Se­delmeyer ugyanis visszahozatta Skóciából á Krisztus Pilátus előtttl. A bemutató olyan ese­mény volt, hogy Maupassant-t is megörökíté­sére késztette. A Szépfiú című regényében, ha más nevekkel is, a Munkácsy-kép bemutatá­sára ismerhetünk: „Ez idő tájt az egész város odacsődült egy magyar festő, Markovits Ká­roly nagy festményéhez, amely egy Jacques Lenoble nevű műértőnél volt kiállítva, s a hullámokon járó Krisztust ábrázolta. A lelke­sedő műkritikusok ezt a vásznat a század leg­nagyszerűbb remekművének ismerték el. Walter megvásárolta ötszázezer frankért, és elvitte; ezzel egyik napról a másikra elvágta a közérdeklődés áradatát, és egész Párizst arra kényszerítette, hogy őróla beszéljen, és iri­gyelje, szidja vagy dicsérje. Aztán közhírré té­tette az újságokban, hogy a párizsi társaság minden ismert tagját meg fogja hívni, hogy egy este nála szemlélhesse meg a külföldi mester hatalmas művét - ne mondhassák ró­la, hogy egy remekművet véka alatt rejteget. A háza nyitva lesz. Beléphet, aki akar. Ele­gendő, ha a kapuban felmutatja a meghí­vót." 22 Munkácsy olyan rosszul lett a megfeszített munka után, hogy azonnal fürdőkúrára kel­lett utaznia, s onnan nyugtatta feleségét, hogy ne bosszankodjék a kiállítás körüli pletykák miatt. Tehát loptam e pénzt? Hát a színdarab­írók nem vernek pénzt darabjaikkal feltéve, hogy sikerük van 9 Legalább nagy pénzt tudnék verni! Kíváncsi vagyok kiállításom végső bevé­telére. Félek, hogy állandóan csökken 1 * - írta. A másodbemutatóra - ahogy azt Mun­kácsy már 1882-ben ígérte - Budapesten ke­rült sor. Itt elsőként a két főpap, Ipolyi és Haynald üdvözölte Munkácsyt és feleségét, hiszen ők voltak a vallásos kép folytatásának igazi kezdeményezői. Szeptemberben Kalo­csára, Haynald Lajoshoz utazott a Munkácsy házaspár pihenni, de előbb - a festő állandó

Next

/
Thumbnails
Contents