Sz. Kürti Katalin: Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája (Budapest, 1989)

A Krisztus Pilátus előtt és a Golgota keletkezése és elfogadtatása (1879-1884)

Wurzbach cikke a Neue Illustrierte Zeitungban. Ferenc József fogadta, és a Szent Istvánrend kiskeresztjével tüntette ki a festőt. 1882 februárjában a régi pesti Műcsarnokot (a mai Képzőművészeti Főiskolát) valóságos templommá alakították, itt közel nyolcvanezer ember látogatta egy hónap alatt a hatalmas festményt. Munkácsy február 18-án érkezett meg feleségével, s ezzel kezdetét vette az ünnepségsorozat. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat díszünnepségén többek között Trefort Ágoston miniszter, Ipolyi Arnold, a műgyűjtő püspök, Borsos József, Kelety Gusztáv festőművész - aki elsőként írt tanulmányt a nagy festményről, felvetve a megvásárlás tervét - üdvözölte az ifjú mestert, felszólalt egykori tanára, Szamossy Elek, majd Liszt Ferenc. Ülést tartott a Régészeti és Művészettörténeti Társulat, amelynek elnöke, Ipolyi Arnold részletes tanulmányt olvasott fel a festményről. Az egyesített főváros elsőként választott díszpolgárt Munkácsy Mihály személyében. Szülővárosa, Munkács, ugyancsak díszpolgárrá választotta a március elsejei látogatás emlékére. A lakomákon, közgyűléseken megjelent és felszólalt Haynald Lajos kalocsai érsek, Tisza Kálmán, Apponyi Albert, Trefort Ágoston, Pulszky Ferenc, Zichy Jenő, Jókai Mór. Az író javasolta elsőként: festessék meg a honfoglalás jelenetét Munkácsyval a parlament számára. Ugyanekkor vállalta el Munkácsy, hogy a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe elkészíti a Mátyás király tudósai és művészei körében című pannót. Trefort - valószínűleg a két főpap sugallatára - arra is felkérte Munkácsyt, hogy oltárképet fessen a budavári koronázási templom számára. (A pannó és az oltárkép nem valósult meg.) 11. Munkácsy 1882 körül