Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)
Szöveggyűjtemény
nem boldogulhat vele s jelentem O Nagyságának, hogy majd elkészítem én. Örömest reá állott Ő Nagysága s én egy néhány napok alatt azt a Nagyságos Urnák meg elégedésével el késztettem. Azután már többet mert reám bízni és Erdélly Ország mappájának egy részét adta ide, hogy készittsem el. Hozzáfogtam és nyoltz nap alatt azt el készítettem, a mit más két hét alatt végezett volna el. — Egy szóval a munka a mint tapasztaltam a Nagyságos Urnák meg elégedésével van és többre betsülte az én munkámat mint egy más Ifjúét, a ki itt a Rajz Oskolában a leg híresebb rajzoló volt és a ki a télen által itt dolgozott fizetésért. Tsak hamar is azután, mint ollyat a kire már nints szüksége a Nagyságos Clrnak magától elbotsátotta. Először mikor ezen fejjebb emiitett Ifjúnak munkáját meg láttam, meg ijjedtem, hogy én majd nem leszek kedvességben azért hogy amazt a ki jobb én értem el kell botsátani de tsak kevés idő múlva meg vallotta örömömre a Nagyságos Clr, hogy jobban tudok én rajzolni mint amaz. Igy reménységen kivül Ö Nagysága előtt betsülletem nevekedett s oily reménységgel van rollam a Nagyságos Ur (a mint maga mondotta, de talán a mit meg irni nem is illik) hogy ha fél esztendőt töltök rajzolásba, itt Szebenbe az öreg Neuhauseren kivül jobb rajzoló nem leszsz.- Báró Brukk Antal urnák a ki most meg halt a szász tanuló Ifjúság számára testált képes házai kevés idő múlva ki fognak nyittatni, hogy ott magokat a rajzolást tanuló Ifjak gyakorolhassák. — Erre nézve is már örvendek a Szebenbe való jövetelemenn. — Én még eddig rajz Oskolába nem jártam, minthogy mostanában mindig nagy sietséggel az Erdély Ország mappáit kell rajzolnom a melly munka Septemberig leg alább meg tart, s azomba a mint hallom itt a Rajz Professortól nem igen lehet tanulni, mint hogy nints patientiája a tanításhoz, hanem estvénként s reggelenként a mikor lehet magamnak rajzolgatok. A mappázás előttem igen terhes volt, kivált mig hozzá nem szoktam, és mig a Nagyságos Ur azt meg nem mondotta, hogy szabadságot ád arram hogy ebéd után sétálhassak és estve felé 5-6 óra tájban meg szűnhessek a munkától; mert elsőbben mind szünés nélkül dolgoztam rajta reggeltől fogva setét estig. — Ö Nagysága azt bizta reám, hogy irjam Tiszteletes Professor Uramnak, hogy arra mostan küldött Tserépvetőre vigyázzanak és regulába tartsák, mert nem igen jó hireket hallunk rolla: ígéri a Nagyságos Ur, hogy másokkal is fog szollani, hogy menjen a tserépvetés végett, a kiktől többet lehet várni.