Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)

Művészeti hagyatéka

%-a 1819-től. Először 169 év után (!), 1988-ban állították ki azokat a már említett Déri Múzeum-beli tárlaton. Mellettük állt a Déri Múzeum tulajdonát képező két tollrajz. Érdemes kiemelni pár művet. Ezek jól mutatják Kiss fejlődését, majd megtorpanását. Eddig ismert legkorábbi műve Szilágyi Gábor professzort ábrázolja a kollégium ó-épületében, a könyvtárban, 1803-ból. A 43 éves hittantanárt megkeseredett, szikár embernek ábrázolja. Öltözéke: fekete mente fehér nyakravalóval. Balja könyvben lapoz, jobbja tollat tart, mintha bibliai idézetet írna, de szeme elréved. Mögötte régi fóliánsok tarka gerincei és rojtos fehér függöny képeznek szűk tériséget, feszültséget teremtve. A kisméretű akvarell mutatja Kiss tehetségét, mégha a portré naiv, kezdetleges is. Kiemelkedő jelentőségű a Brassói polgármester arcképe, még akkor is, ha másolat. Kiss műve, 18x13 cm-es méretben is képes „hozni" a közel életnagyságú, XVIÜ. századi reprezentatív barokk festmény minden erényét. Hurser Lukács polgármester a kor divatjának megfelelően göndör parókában, zöld köntösbe, vörös mellénybe, sárga palástba öltözötten jelenik meg a képen. Kezében félig összegöngyölt építészeti rajz. Igazi világfinak mutatja be a fiatal Kiss, aki láthatóan elmerült az anyagszerűen szép részletek megfestésében (mellfodor, kézelő csipkéje, köntös hímzése, paróka göndörsége). Míg ezt a portrét pergamenre, pár kisméretű, emlékképként használt miniatűrt elefántcsontra festett Kiss. Két ovális miniatűrkép ábrázolja Kováts Gábor szatmári patikáriust és feleségét, Dömsödy Juliannát. A férfi zsinóros magyar mentét, fehér csipke nyakravalót, a nő fehér ruhát, barnássárga kendőt visel, rózsát tart. Ez utóbbit, — hátirata szerint — „1809-ben festette Kis Sámuel Sárváry Pál kedvéért". Míg a férfiportré jellegzetes darabja az empire miniatűrfestészetnek, a női képmás és egy harmadik képecske leegyszerűsítő megoldású. Valószínűleg Sárváry feleségét, Dömsödy Zsófiát ábrázolja, ugyanebből a korból, 1811-ből származik Fáy Andrást ábrázoló tojásdad alakú medalion-képecskéje. Róla majdnem szemből tekint ránk a későbbi híres író, politikus Fáy. Rajta sötétzöld kabát, sárga mellény. Valamivel későbbi, de hasonlóan reprezentatív megoldást mutat a rézlemezre olajjal festett Nemesember arcképe 1815-ből.