Sz. Kürti Katalin: Kiss Sámuel (1781-1819), A debreceni „Rajzoskola" első professzora (Debrecen, 1995)
Nagykőrös-Debrecen-Nagyszeben-Bécs
Már megérkezése után pár nappal tisztában volt azzal, hogy túltesz környezetén a rajzolásban és a festésben. Miután a Péchy mellett dolgozó egyik szász rajzoló nem tudta megoldani a feladatot, csak ő, öntudatosan írta professzorának; Péchy Mihály szavait idézve: „ha fél esztendőt töltök rajzolásba, itt Szebenbe az öreg Neuhauseren kivűl jobb rajzoló nem leszsz". 18 Igaz, Péchy elismerése nem volt egyértelmű (megrótta rendetlensége és pipázása miatt), de később egyre többre becsülte és nagybátyjánál, a debreceni kollégium curatoránál O kezdeményezte Bécsbe küldését. Addig azonban Kissnek keményen kellett dolgoznia az őrnagy mellett. Péchy előbb katonai architekturális rajzra akarta tanítani, de erre nem volt ideje, türelme. Igy íratta be Kisst a Normál Főiskolába, Neuhauser Ferenchez (1763—1836). Neuhauser a kor egyik legsokoldalúbb művésze volt. Erdély főurairól, Nagyszeben szász polgárairól festett portrékat, de ismertek oltárképei, falképei, nagyméretű tájképei is. Tervezett síremlékeket, üzleti cégéreket. Másolt, restaurált a Bruckenthal Képtár részére, s elkészítette annak katalógusát. Híres műve az 1789-ben festett Nagyszebeni vásár. Vízfestménysorozaton jelenítette meg az erdélyi népviseletet, rajzolt az Erdély tájai és régiségei című albumba. Litográfiáit könyv formában adta ki és ez alapul szolgált a rajzoktatáshoz. 19 A sok féle munka miatt Neuhauser türelmetlen volt tanítványaihoz. Sem Kiss, sem az 1804—1805 fordulóján Szebenbe érkezett Kármán János nem volt róla nagy véleménnyel. Kiss már 1803-tól várt egy nevezetes eseményt. „Báró Brukkental (sic!) úrnak a ki most meg halt a szász tanuló Ifjúság számára testált képes házai kevés idő múlva ki fognak nyittatni, hogy ott magokat a rajzolást tanuló Ifjak gyakorolhassák. — Erre nézve is örvendek a Szebenbe való jövetellemen". Mint tudjuk, a Bruckenthal Képtár, az ország első nyilvánosan látogatható képtára csak 1813-ban nyílt meg a nagyközönségnek. 20 Kiss azonban már 1805-ben engedélyt kapott annak látogatására és a másolására. Ennek az volt az előzménye, hogy két festményt készített 1805-ben. Egyik id. Neuhauser másolata Anton Raphael Mengs művéről (azonosítani nem tudjuk), másik a ma is meglévő Brassói polgármester arcmása (eredetije életnagy18. A leveleket Id. a függelékben! 19. Galauics Géza: Neuhauser Ferenc = Művészet Magyarországon 1780—1830. Katalógus. (Bp. 1980.) 152—153. 20. B. P. (Balkay Pál): A Képírásról, annak gyakorlásáról és betséről = Tudományos Gyűjtemény, 1819. II. k. 58—74.