Korompai Balázs szerk.: "Ilyen tavasz csak egy volt életemben". 1848-as emlékkiállítás (Debrecen-Békéscsaba, 2009)
Korompai Balázs: 1848 – Debrecen
A (Jàfeu tavasz cvalieai/ vdi etet&M&eiL 1848 - Debrecen Történelmünket végigkísérték a forradalmak, szabadságharcok, felkelések és ezeket sajnos mindig a hatalom véres megtorlása követte. Részeredményeket hoztak a mozgalmak, de a várt siker általában elmaradt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történelmének kiemelkedő fontosságú korszaka volt. Olyan reformmozgalom elűzte meg, melynek célja az ország iparosítása, a társadalom átalakítása és a nemzeti önállóság megteremtése volt. Erre a pozsonyi országgyűlés volt a megfelelő helyszín, ahol Kossuth, Széchenyi, Batthyány, Deák és társaik a modernizáció, a polgári átalakulás mellett érveltek. Az Európán végigsöprő forradalmi mozgalom elhozta az oly áhított szabadságot Magyarországnak is. 1848 március 17-án István nádor a következő levelet intézte Batthyány Lajoshoz: „ Kedves gróf Batthyány! Ezennel tudósítom Ont, hogy ő Felsége, meg levén győződve, miként a fenforgó körülmények sürgetőleg megkívánják, hogy azon felelős magyar ministerium, melynek alakításában, ő Felsége, mai napon kelt k. k. leirata által megegyezett, haladéktalanul összeszerkeztessék és activitásba lépjen, engem felhatalmazni méltóztatott, hogy önt a törvények értelmében független magyar ministerium elnökévé kinevezvén, ön, minister-társait belátása szerint, akként és oly számban tegye legfelsőbb k. megerősítés végett javaslatba, a mint azt, a ministerium feladatához, a minister-társai törvények utján meghatározandó hatásköréhez, és saját felelősségéhez képest, szükségesnek ítéli. Egyébiránt legnagyobb hajlandósággal maradok: Méltóságodnak legszívesb jóakarója István m.k. Nádor. A hamarosan elfogadott áprilisi törvények értelmében az uralkodó csak a parlamentnek felelős, független magyar kormányon keresztül gyakorolhatta a végrehajtó hatalmat. így alkotmányos monarchiává változott Magyarország államformája. Batthyány és miniszterei elkezdhették Magyarország polgári átalakítását. Akkor, 1848 tavaszán még úgy tűnt, hogy ez a politikusok feladata lesz. 1848 szeptemberétől elsősorban a fegyveres küzdelemé lett a szó. Egy olyan ország küzdelme indult el, amelynek meg kellett teremtenie saját haderejét. A szabadságharc vereségét nem a hadsereg gyengesége okozta, hanem az orosz beavatkozás elsöprő túlereje. A szabadságharc ugyan elbukott az osztrák és orosz túlerővel szemben, de a nemzet áldozata nem volt hiábavaló. A küzdelem vívmányait: a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget már nem lehetett elvenni tőle. Az a hősies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, olyan rokonszenvet váltott ki Európa-, sőt Amerika-szerte, amely a nemzet reményeit táplálta, hogy egy kedvező fordulat alkalmával, egyszer véglegesen kivívhatja a függetlenséget. Debrecen szerepe az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban kiemelkedő volt. Debrecen 1849 januárjától júniusig az ország fővárosa lett. A Református Kollégiumban a pénzjegynyomda és a pénzügyminisztérium kapott helyiségeket, a képviselőház az Oratóriumban tartotta üléseit,
