Korompai Balázs szerk.: "Ilyen tavasz csak egy volt életemben". 1848-as emlékkiállítás (Debrecen-Békéscsaba, 2009)

Szatmári Imre köszöntője

Jr>Jr>i]^iijJÍ]ílllljJJjJiJj ZU „ILYEN TAVASZ CSAK EGY VOLT ELETEMBEN" A DICSŐSÉGES TAVASZI HADJÁRAT 1849 Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsaba 2009. november 12 - 2010. február 28. Köszöntő 1849 tavaszának dicsőséges csatái, a magyar nemzetért büszkén vállalt áldozatok 160 évvel ezelőtt a megújuló természet tiszta levegőjéhez fogható szabadság boldogságát jelentették hazánkban. A közkatonák és a tábornokok lelkesedése, az összefogás ereje, az egyet akarás felemelő, mindennel és mindenkivel szemben bátran vállalt tudata, a magunk önbecsülése hatalmas erőt adott akkor sok szegény és gazdag ember számára. Az összetartás, az együtt vállalt tett hatalmas erőket képes felszabadítani, és egy cél érdekében olyan dicsőséget tud elérni, amelyet százhatvan év után is példaként állíthatunk. Erre a mintára mindig nagy szüksége van az országnak, az ország minden lakójának. A Munkácsy Mihály Múzeum kiállítása a magyar történelem e léleknemesítő időszakát azzal a szándékkal mutatja be, hogy az 1849. év dicsőséges tavaszi hadjáratának emléke a látogatókat egyszerre késztesse főhajtásra és arra a büszke érzésre, amikor felemelt fejjel, nyílt tekintettel, tisztán fogalmazhatjuk meg közös jövőnk céljait. Szokatlan, különleges, egyedülálló módja adódik ennek a múzeumban, hiszen ezúttal a felsorakoztatott tárgyi emlékek legnagyobb részét magángyűjtők ő köztük két Békés megyei gyűjtő ő szívességének, elkötelezettségének köszönhetően láthatja a széles közönség. Az ő féltett kincseik bemutatása kivételes lehetőség is: ezek az egyedi emlékek ugyanis szinte soha, sehol nem szerepelnek nyilvánosság előtt. Közöttük megtalálhatók a szabadságharc idején használt fegyverek, tárgyak, emlékérmek, papírpénzek, valamint az eseményeket megörökítő festmények, grafikák és eredeti dokumentumok. Akiállítás kiemelkedő darabja a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága gyulai Erkel Ferenc Múzeumának becses ereklyéje, Knezic Károly letört markolatú szablyája, melyet 1849. augusztus 23-án, a gyulai fegyverletételkor tört ketté. Ugyancsak kiemelt figyelmet érdemelnek az Arad Megyei Múzeumból kölcsönzött tárgyak: pl. Kossuth Lajos lőfegyverként is használt sétabotja, valamint Damjanich János, Görgey Artúr és Kiss Ernő tábornokok pisztolykészletci. 1849-ben a Körösök vidéke, bár többféle nemzetiség lakta, mégsem lett nemzetiségi összetűzések színtere, sőt a vármegye lakossága kivette részét a szabadságharc reá háruló terheiből.