Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Vajda Mária: Egy felvilágosodás kori falucsúfoló történetről

"Vajcía UlCária Egy felvilágosodás kori falucsúfoló történetről A böjti szérdék

1 Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár Kézirattárában a Debreceni-gyűjtemény. „Külömh külömb féle mulattató gyűjtemények. Részszerént folyó, részszerént kötött beszédbe kidolgozott Holmik és Valamik"

2 címet viselő, az egyik legteljesebb, debreceni eredetű szövegeket tartalmazó gyűjteményben maradt fenn A paraszt és cigány című verses adoma, mely mintegy 220 páros rímű alexandrin sorból áll, s egy „felfohászkodásra" és „három pohár borra" (fejezetre) tagolódik. A verses tréfa pohár borokra osztása Csokonai Vitéz Mihály Békaegérharcának

3 pipadohányait veszi mintaképül. A történet alakjai, színhelye és tárgyköre azonban a realizmus felé közeledés jegyében itt már teljesen a valóságszerűség talaján mozog. Az előadás hangja azonban még mindig ugyanaz a vaskos kifejezésekkel fűszerezett diákadomázó modor, amit a Békaegérharc, Szálkai Blumauer-fordítása

4 és az ezeket mintául vevő „eposzok" honosítottak meg.

5 A felvilágosodás kori református kollégiumi diákirodalomról szóló munkájában Otrokocsi Nagy Gábor nem közli ugyan A paraszt és cigány című verses „tréfát", de néhány sorban ismerteti a szüzséjét. A gúnyos hangú, inkább epi1 Szérdék, szérdik, szerdék: aludttej. 2 Debrecen, 1833 előtt. TREDN. R. 607.b. 326-335.; Az 560 egykorú számozásból álló nyolcadrét formátumú, 1833 előtt keletkezett kéziratos gyűjteményben a diákság érdeklődési körének megfelelő stílusok, műfajok és tárgykörök úgyszólván mind képviselve vannak. Megtaláljuk benne „A Csökmői Sárkány húzás" verses históriáját is. 356-364. 3 Csokonai 1791-92-ben írta meg a Békaegérharcot. L. CSOKONAI Vitéz Mihály: „Wörnerns Batrachomiomachiája, vagy a béka és egér-harcz. - Összes müvei. Bev. ell. kiad. HARSÁNYI István és GULYÁS József. Bp., 1922. I. kötet. 4 Virgilius Éneássa, kit Blumauer németre travestált, most magyarosan Szalkay Antal úr által öltöztetett. 1. rész. Bécs, 1792.; travestia: jelentéktelen tartalom álünnepélyes, álheroikus, álpátoszos előadásban. Blumauer szaftos szabadszájúsága, durva erotikája, gyakran ízetlen tréfálkozása a szigorú kordába fogott magyar református diákságra nagy hatással volt. Erősítette ezt a hatást az is, hogy a maguk között megszokott durva hangnemmel írásban, mi több irodalommá emelve találkoztak itt. Vö.: JULOW Viktor, 1991. 31. 5 Vö.: OTROKOCSI NAGY G., 1941. 239.