Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Gulyás Pál: Protestáns és római katolikum
jesztette ki áldást osztó karját, - egy közös táborba szólítván az Istenhívőket az istentelenség ellenében. Méltóságos Uram, kérem, ne vegye el hitünket, amelyet az Enciklika sugárzott belénk: ne akadjon el Debrecenben a Pápa üzenete, amely most időszerű. Méltóságod szavára várunk, tűnjenek el most a perc-emberkék sérelmei - mindenütt vannak, akik visszaélnek Krisztus nevével -, ez nem protestantizmus és nem katolicizmus. Mi a protestantizmust már úgy értelmezzük, hogy versenyzünk Rómával a katolikus Ideában, az Egyetemességben. De ez a „verseny" nem választ el Rómától, sőt testvérekké tesz vele. Méltóságos Uram, Róma debreceni képviselője, ne taszítsa el Debrecen legnemesebb szellemeit az Örök Rómától! Debrecen, 1940. III. 19. Igaz tisztelettel híve: Gulyás Pál Az expressz levélre semmiféle válasz nem érkezett. De megjött dr. Pfeiffer exprèsszlevele, amelyet itt mellékelek. Erre a levélre ezt feleltem Pfeiffernek: Válassz az apostoli kormányzó és az apostolok között! S nemsokára megérkezett a kassai kanonok távirata, amelyet szintén mellékelek ehhez a levélhez. 18 Voltaképpen az ügy be lett volna fejezve. A kassai kanonok - mint ahogy tudomásomra hozták a nála lakó fiatalok - végtelenül le volt sújtva. De a Rendi Hierarchia érckalitkájának rácsait nem törhette szét... Csak önmagát, belül, a szívét marcangolhatta a keserűség... Ez az egyházi fegyelem. A protestantizmus - ahogy legalább én értelmezem - ilyenkor a választást és a cselekvést a lelkiismeretre bízza. Dr. Pfeiffernek, lelkiismeretét követve, le kellett volna jönnie Debrecenbe! De megtagadta önnön akaratát. Kétségkívül imponáló ez a fegyelem. De valóban Krisztus akarata szerinti is? A nagy, nemes akaratnyilvánítások protestáns ténye, tömegek lázadása? Onnan ide visz az út? S a római rendi hierarchia „karolingi" fegyelme megszünteti, megelőzi az utca anarchiáját? Még egyszer kísérletet tettem az áthidalásra. Gerencsér István is próbált lelkére beszélni Lindenbergernek. Hasztalan. Az én ismételt levelem a következő: 18 Pfeiffer Miklós levelét és táviratát 1. a mellékletek között. Gulyás hozzá írott levelei viszont nem maradtak fenn, mivel az 1945-öt követő nehéz időkben a kassai egyházi hivatal iratai megsemmisültek. Erről a 90-es években a kanonok hajdani munkatársától, András Károlytól (1. 26. jegyz.) értesültem.
