Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)
Gulyás Pál: Protestáns és római katolikum
voltukban nem éreztem azt a monopolisztikus mellékízt, amelytől visszariadtam a katolikus séma közeledtére. Viszont jobban éreztem magamat társaságukban, mint a sablon-protestánsok között. Tavaly nyár elején Debrecenben járt Pfeiffer Miklós 12 kassai kanonok, akivel a piaristák révén szintén megismerkedtem. Egy keresztyén család alakult ki körülöttünk, Kassától - Debrecenig. Kassán, mint szerető bátyám fogadott ódon, apostoli egyszerűségű lakásában dr. Pfeiffer Miklós. Meggyőződtem nála arról a minden nemes törekvést felkaroló, igazán krisztusi alázattal viselkedő jellemről, amely szinte példaképül állítható a lelkipásztorok elé. Kirándultunk egy nagy társasággal az Erikára 13 . Ö is velünk jött. Tréfásan, jókedvvel telt az idő, a természet szépsége fölemelt s mint egy halhatatlan árnyék, utánunk húzódott az Evangélium, Pfeiffer kanonokon át. Most is látom a Lajos-menedékház kis kápolnájában, reggel van, halkan, szinte suttogva végzi a vasárnapi misét. Én ott állok a kápolna ajtajában. Társaim beljebb. Két szlovák cseléd a küszöbön térdepel. Egy kis család az egész. A mise hangja száll fel az ég felé, Róma itt nem „monopólium", hanem oly közvetlen, mint a Gang nach dem Eisenhammer 14 , miséje, ahol Fridolin ministrált... Schilleren, a nagy protestánson át, ez a mise is „protestáns katolikum"... S így kerültem tavasz elején Főtiszteletű Uramhoz - ilyen előzmények után-, hogy április elsején egy Kassa-debreceni estet hozzunk össze, amelyen Főtiszteletű Uram mondta volna a megnyitó beszédet. „Ut omnes unum sint...", ebben állapodtunk meg. S már hallottam is lelki füleimmel Főtiszteletű Uram Igéit. „A keresztyénség csak akkor nem szükségképpen viszályt teremtő forrás, hogyha a keresztyén ember a vallásában, a vallásával és a vallása által nem a maga dicsőségét, a maga önzőleg felfogott boldogságát vagy üdvösségét keresi, hanem egyedül a Krisztus dicsőségére vágyik, a Krisztus dicsőséges életáramába kíván beiktatódni az által, hogy ő keresztyén..." Az est gondolata Pfeiffer kanonoktól eredt. Ő ajánlotta fel debreceni szereplését. A debreceni Ady Társaság, amely 1938. tavaszi újjáalakulásakor azt tűzte ki célul, hogy az egyházak élő szellemét mint nevezetes, el nem hanyagolható kultúr-erőforrást szintén bekapcsolja működésébe. A kollégiumi Szabó Dezső-est 15 protestáns-katolikus együttese után most még inkább jó re12 Pfeiffer Miklós (1887-1972) 1909-ben szentelték pappá. A svájci fribourgi egyetemen teológiai tanulmányokat végzett. 1913-ban a hittudomány és filozófia doktora lett. 1916-tól Kassán a kat. püspökség kanonokja. 1932-től megalapítója és szellemi irányítója volt a csehszlovákiai Prohászka Ottokár Köröknek és az Új Élet című folyóiratnak. 1948-tól Svájcba emigrált, ahol svájci magyar főlelkészként és pápai prelátusként működött. Főleg egyházi lapokban publikált. 13 Erika: turistaház a kassai hegyekben. 14 Der Gang nach dem Eisenhammer - utalás Schiller balladájára (A vashámor). Magyarra többen lefordították. 15 Debrecenben 1939. június 3-án ünnepelték a 60 éves Szabó Dezsőt.
