Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Korompai Gáborné: Oláh Gábor könyvtára és kéziratai a Debreceni Egyetemi Könyvtárban

ezek végakaratának megfelelően a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteményében vannak ma is. 1951-ben lényegében csak a duplumokat adta át a múzeum az Egyetemi Könyvtárnak (legépeltetett művei 2-3 másolati példányban készültek). Az Oláh Gábor kéziratok duplumainak átvételével vette kezdetét az egyetemi könyvtár Kézirattári Különgyűjteményének megalapozása, az első szerzői fond MS.l jelzettel az író hagyatékából való dokumentumokat tartalmazza: 42 szépirodalmi alkotását és egy levélgyűjteményét. A levelek, valamint húsz műve szerzői autográf, élete utolsó hónapjaiból való írásait diktálás után, idegen kéz vetette papírra. Jóllehet a kézzel írt művekről a múzeum Irodalmi Gyűjteményében van gépelt másolat, de az autográf darabok általában tartalmaznak egyedi jellemzőket és felhasználhatók esetleges szövegkritikai elemzéshez, ezért célszerűnek látszik tételes felsorolásuk. Az egyetemi könyvtár Kézirattárában található tizenhat színmű közül az alábbiak kézírásosak: Pillangó szerelem (népszínmű), 1899. (MS. 1/19) Karácsony György (tragédia), 1903. (MS.1/20)

19 Lilla (vígjáték), 1905. (MS.1/28)

20 A pénz (színmű), 1907. (MS.1/32) Turzó Ilona (színmű), 1915. (MS.1/51)

21 Éjszakák királynője (operett), 1918. (MS.1/30) Michelangelo (dráma), 1925. (MS. 1/52) Magyar tragédia (dráma), 1934. (MS.1/24)

22 Töredékes színmű, cím és dátum nélkül. (MS.1/35) A hét regény-kézirat közül szerzői autográf „A bérkocsis fia" c. verses önéletrajzi regény, amelyet 1938-ban írt (MS. 1/48) és „Az idomító" c. szatirikus regény, 1939-ből. (MS.1/23)

23 Öt verses elbeszélése közül „Az örök ember", 1899 (MS. 1/34) „A kutyák sztrájkja", 1906. (MS.1/31)

24 19 Oláh Gábor bejegyzése szerint az 1902/1903. évi akadémiai pályázatra készült, DURKÓ M. i. m, 1961. ezt a művet 1907-re datálta. 20 A debreceni színházban az 1905/1906-os évadban bemutatták. Vö. A debreceni színház története. Szerk. KATONA Ferenc. - Debrecen, 1976. 348.1. 21 DURKÓ M. i. m, 1961. 491.1.: Thurzó Ilona címmel említi. A kézirattári példány utolsó lapjain Oláh Gábor feljegyzése azokról az írásairól, amelyeket 1912-1914-ben különböző folyóiratoknak küldött, valamint apró ceruza-rajzai. 22 A kötethez mellékelve Ternay Kálmán jegyzetei a színműhöz. 23 A regényhez mellékelve Durkó Mátyás 1955-ben írt lektori jelentése. 24 A vers megjelent OLÁH Gábor: Költemények c. kötetében, 1906-ban.