Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

Dankó Imre: Az Ady-fejfa sorsa

munkahelyén, Budapesten végzett kemény munka után súlyosbodott Ady Lajos szívbaja. A fővárosi tanács 1927-ben pályázatot írt ki Ady Endre síremlékére, amelynek alapján Csorba Gézát bízták meg az Ady-síremlék elkészítésével. Csorba Géza 1930-ra készült el a síremlékkel, aminek a felállítását meg kellett előznie a debreceni készítésű Ady-fejfa eltávolításának. A fejfa közel tíz évig jelölte Ady sírját. Azután múzeumba került, és jelenleg is a Petőfi Irodalmi Múzeumban található. A debreceni Ady-kultusz nagyon szép megnyilvánulása volt a Déri Múzeumban az Adu-szoba létesítése. A múzeum 1941. évi évkönyvében olvashatjuk, hogy: „Mikor a Gulyás Pál vezetése alatt álló Debreceni Ady Társaság Ady Lajos elhunytával díszelnökévé Földessy Gyulát, az Ady-versek kiváló (!) adminisztrátorát választotta meg, már korábban is, főleg azonban ez alkalommal felmerült a debreceni Ady Múzeum megszervezésének a gondolata... E felbuzdulásnak maga Földessy Gyula adott lendületet, mikor a tulajdonában lévő Ady-ereklyéket önzetlenül felajánlotta az Ady Társaságnak..."

18 A nagy lendület ellenére az Ady Múzeum ügye lassan bontakozott ki és kivitelezés, megvalósítás közben Ady-szobává zsugorodott. Akárhogy is volt azonban, az Adyszoba felszerelése, berendezése, jól szervezett, sok emléktárggyal való kiállítása felbecsülhetetlen jelentőségű lépés volt Debrecen irodalmi muzeológiája megteremtésében. Ma a Déri Múzeum rendelkezik az ország második legnagyobb irodalmi gyűjteményével, s ennek megfelelően saját szűkös, többszörösen kinőtt épületében szinte önálló múzeumként működik.

19 Ennek a gyűjteménynek nemcsak a debreceni irodalom, hanem az egyetemes magyar irodalom szempontjából is jelentős része az Ady-anyag. Úgy véljük, hogy a Zoltai Lajos tervezte Ady-fejfa történetének ismertetését nem fejezhetnénk be méltóbban, mint hogy a debreceni irodalmi gyűjtemény vezetője, Keresztesné Várhelyi Ilona köszöntéseként annak a kívánságunknak adjunk hangot, hogy érje meg, örvendezzen neki, legyen részese a debreceni irodalmi gyűjtemény önállósulásával együtt járó fejlesztésnek. Olyan fejlesztésnek legyen részese, hogy az új, a jobb és méltóbb elhelyezés tegye lehetővé a gyűjtemény gazdag anyagának - közte az Ady-anyagnak is - szélesebb körű, tárgygazdagabb bemutatását. 18 Az Ady-szoba. SŐREGI János szerk. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1941. Debrecen, 1942. 20-22.; SŐREGI János szerk. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve J942. Debrecen, 1943. 65.; Részletek a Déri Múzeum Ady-szobájából SŐREGI János szerk. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1945-1947. Debrecen, 1948. 56-57. 19 KERESZTESNÉ VÁRHELYI Ilona: Debrecen és a magyar irodalom. Vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. H. n. (Debrecen), é. n. (1981). 29-30.