Lakner Lajos szerk.: Élet és Világ (Debrecen, 2007)

E. Csorba Csilla: „Nem vén az, csak öreg”

tó tömegben, amelyben politikusok, miniszterek, közéleti emberek, művészek egyaránt megfordultak. Feszty Róza terve eredményesnek látszott, Jókait sikerült kiemelni a felesége halála után beállt apátiájából, lehangolt kedélyvilágából. „Büszke voltam, mikor láttam, hogy a társasélet tetszik neki, kedélye fölvidámul, szinte megfiatalodik, mosolyog-nevet"

8 - állítja Fesztyné. A Feszty-szalon egyedi, utánozhatatlan hangulatot árasztó estjein az írók és művészek közül gyakori vendég volt Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai, Tornyai János, Zala György, Fadrusz János, Gozsdu Elek, Bródy Sándor, Herczeg Ferenc, Justh Zsigmond, Gárdonyi Géza, Kiss József és Réti István. A művészeket az irodalomhoz feltehetően Bródy Sándor közvetítette, akinek érzékenysége, érdeklődése a képzőművészetek, különösen a nagybányaiak iránt közismert volt. Gondoljunk a Magyar Hírlap 1898. december 18. számában közzétett A nagybányai festők című írására, amelyben a hivatalos merev, de állandó megrendeléshez jutó művészettel állította szembe a szegényen élő bányaiakat. A nemegyszer jelmezes, cigányzenés, spirituális szeánszokat is imitáló, sok ötletet megvalósító estek, Feszty Árpád szeretetreméltó, bohém személyisége elnyerte Réti érdeklődését is. Az estélyek vagy csak esti összejövetelek a kapcsolatépítésnek is fontos színterei voltak. Eredhetett például akár ebből a körből a megbízás az 1897-ben a Révai Testvérek kiadásában megjelenő Kiss József költeményei illusztrálására a nagybányaiak Hollósy, Ferenczy, Thorma, Grünwald és Réti - számára. Éppígy egy közösen eltöltött, élménygazdag éjszaka vezethetett Bródy Sándor elhatározásához, hogy Rétivel illusztráltassa az Ezüst kecske (1898) című regényét, bár kapcsolatuk sokkal régebbi keletű volt. Együtt utaztak 1894-ben Turinba a magyar hírlapírók és festők csoportjával, hogy Kossuth Lajos utolsó napjainak szemtanúi és dokumentátorai legyenek.

9 Az előbbiek csak feltételezések, az viszont biztos tény, hogy Herczeg Ferenc és Jókai Mór portréinak megfestésére a Fesztyéknél mindennapos Bródy Sándor közvetítésével jutott az ekkor Nagybányán tartózkodó festő: „Réti István, akit - azonban tavaly még - én kommendáltam be a költőnek" - írta Bródy karcolatában.

10 (Réti István megfestette a „kör" több tagját is: Kiss Józsefet jóval később, Bródy Sándort 1900 körül kétszer is, e képek azonban lappanganak.) 8 Lásd a 2. jegyzet. 9 Bródy Sándor Kossuth Lajos halálakor szerzett élményeiről több írásában is beszámolt, így pl. lásd Kossuth utolsó napjai és a Rossz fordulat cikkeket. Réti István több Lanulmányrajz után festette meg a Kossuth Lajos a ravatalon című olajfestményét, amely ma a Magyar Nemzeti Galériában található. 10 BRÓDY Sándor: Jókai feje. In: Fehér könyv. Bp., 1900. február. 92.; Fesztyné emlékezik meg arról, hogy milyen jó hatással volt Réti Bródyra: társaságában „megfiatalodott, megtisztult". In: Özv. FESZTY Árpádné: Bródy Sándor. Nyugat, 1930. 22. sz.