Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

Hevessy József: Köszöntő

Előszó 1995-ben egy új kulturális - közművelődési intézménnyel gyarapodott Debrecen városa. Széleskörű összefogás eredményeként - hosszas előkészületek után - megnyitotta kapuit a város páratlan ipartörténeti emlékeként fennmaradt Tímárház - Kézművesek Háza abban a környezetben, ahol egykoron a hagyományos tímár mesterséget folytató műhelyek egész utcasorokat alkottak. Az egykori Tímár-negyed helyén azóta új lakónegyed épült, itt őrződött meg mementóként, s üde színfoltként is a Tímár utca 6. - ma Nagy Gál István u. 6. - szám alatti tímárporta. A felújított és új épületrésszel műhelysorokkal - is gyarapodott egykori Tímárház a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Szervezete működtetésében több funkciós feladatot vállalt fel. Állandó kiállítás formájában mindenekelőtt méltó emléket kívánt állítani a nagyhírű és nagy múltú debreceni tímárságnak. Az újonnan kialakított műhelyek és kiállítóterek pedig elsősorban a térségre jellemző, hagyományos kézműves mesterségek bemutatására, bemutatkozására adnak lehetőséget, s mód nyílik azok elsajátítására is gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt. A Tímárház - Kézművesek Háza kiállításaival, látványos műhely bemutatóival, szakmai- közművelődési programjaival és széles választékot kínáló népművészeti boltjával mára már a város nagy vonzerővel bíró, idegenforgalmi látványosságává is vált. Az épület régi szárnyában helyet kapó állandó kiállítás 1996. május 12. óta várja az érdeklődő közönséget. Az itt bemutatott, gazdag tárgyiés dokumentumanyag az épület megmentésénél is tapasztalt, páratlan összefogás eredményeként került a felszínre. A rendezők által közzétett felhívás, - mely mindenekelőtt a kiállításhoz szükséges anyaggyűjtést szolgálta - szinte a Debrecenhez kötődő egész tímár társadalmat megmozgatta. Ennek eredményeként egy olyan nagyszabású, egyedülállóan gazdag archív anyag gyűlt össze, melynek csak csekély hányada épülhetett be az állandó kiállításba. A feltárt és napvilágra került anyag kínálta tehát a lehetőséget olyan feldolgozások, közlések és visszaemlékezések közzétételére is, melyek a debreceni tímárság történetére vonatkozóan újabb és újabb ismereteket nyújtanak, eddig még kutatatlan anyagot tárnak fel. Mindezek eredményeit foglalja össze és teszi közzé ez az összeállítás.