Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

I. Történeti rész - Papp József: A tímárság élettere Debrecenben

Aranybika Szálló a századfordulón lyet 1810. után aranyozással is ellátták. 39 Emiatt emlegették "Bika", majd "Vasbika", végül "Aranybika" néven Debrecen messzefóldön híressé vált szállodáját. A múlt század utolsó harmadára, amikor a város centrumában már megjelentek a díszes paloták, mind szegényesebbnek tűnhetett az ódon épület, amely egyre kevésbé tudta kielégíteni a nagyváros és vendégei igényeit. Debrecen vezetésének elhatározására 1882-ben építették fel az új, egyemeletes, 50 szobás szállodát. 40 Az elegáns szálloda éttermeivel, kávéházával, freskókkal díszített nagytermével méltán vált Debrecen nevezetességévé. Felkapott találkozóhelye lett a város polgárainak és a városba látogatóknak. A századvég táján, a nagy forgalom és a növekvő' kereslet ellenére üzletvezetési problémák miatt - csó'dközeli helyzetbe került az Aranybika. A kiutat az új üzletbérló', Németh András és bérló'társa találta meg. Olyan mértékben tudták megnövelni az üzletek forgalmát, hogy a jelentó'sen korszerűsített, 1908-ra villanyvilágítással is ellátott épület már egy évtized elteltével kicsinek bizonyult. A város vezetése, mint az ingatlan tulajdonosa, sok-sok vita eredményeként határozta el az alig három évtizede felépült szálloda lebontását. A közgyűlés koncessziója birtokában az Aranybika Rt. egy nagyszabású, modern, színházteremmel, mozival, éttermekkel ellátott korszerű