Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

I. Történeti rész - Papp József: A tímárság élettere Debrecenben

Papp József: A tímárság élettere Debrecenben A "Tímárház" és környéke Debrecenben - igazolhatóan - legalább hat és fél évszázada szervezetten van jelen a tímárság. Enyingi Török Jánosnak, Debrecen földesurának már 1555-ben bemutattak a helyi tímárok egy több, mint 200 éves királyi szabadalmas levelet, azzal kérve korábbi jogaik megerŐsítését 1 A város iparosainak településszervező együttlakását ékesen bizonyítja a mesterségekre utaló utcanevek fennmaradása (Csapó, Varga, stb.). Annál inkább, mivel Debrecenben e nagy utcák neve nem csupán kétoldali házsort, hanem egész városrészt azonosított. A Varga utca volt a "bőrösök" ősi települési helye.

2 Bár a város más részén is működtek tímárműhelyek, a tímárság szinte egységes városnegyede a Debrecenbe beolvasztott régi Belsőboldogfal va telkein alakult ki. Bizonyára nem a véletlen műve, hogy a Debrecenben uralkodó szél innen nem a város belseje felé, hanem a lakatlan majorsági földek, legelők és az erdős puszták felé vitte el a bőrkikészítés szagát. Boldogfalva (ősi nevén Torna, később Boldogasszonyfalva) Debrecen déli, délkeleti szomszédságában terült el a várost védő sáncon (árkon) túl. A nemesi kúriákból álló falu sokáig őrizte függetlenségét, de a gazdag nagyváros nem tűrhette a kis falu önállóságát. (Például büntetés terhe mellett megtiltotta polgárait boldogfalvi termékek vásárlásától

3

.) A "rossz szomszédság" és a török sanyargatása

4 a falu végleges eladósodását'

5 eredményezte és Debrecen mind kiterjedtebb zálogjogot nyert Boldogfalván

6

. Az egyházas község elpusztulását 1657-ben lakonikus tömörséggel tudatja a város jegyzőkönyve: "magától megszűnt létezni" 7

. Debrecen város belterülete ekkor bővül ki a szomszédos falurésszel. Az első ismert várostérkép

8 szerint a védvonalon belülre az "X"-et formázó utcaszerkezetű rész került. Benne mind a mai napig senki sem tudta beazonosítani a templom helyét. A becsatolás során a Debrecen határát jelentő sáncot a Félszer Varga (Tímár) utca vonaláról Belsőboldogfalva délkeleti szélső telkeinek végébe, a falu temetője elé helyezték. Az árkon