Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)
I. Történeti rész - V. Szathmári Ibolya: A Tímárház – Kézművesek Háza létrejöttének krónikája
Nagy Pál tanár úrnak, Debrecen . Derék u. 16. Tisztelt Tanár úr! Megkaptam kedves levelét a mellékletekkel együtt. Mégis csak jól emlékeztem, hogy inkább Petó' volt az illető fiatalember neve. Örülök, hogy egy kicsit segítségükre lehettem - bár lehet, hogy Önök már korábban tudtak az ő dolgozatáról. Köszönöm, hogy írt a családjáról és mégjobban megértem lelkesedését az üggyel kapcsolatban. Az a Kovács Ferenc, akitől az Ön Édesapja a Vígkedvű Mihály u. 25. sz. alatti műhelyt bérelte, az nekünk nem volt rokonunk, ő más Kovács család, Édesapám Kovács Ferenc üzeme a Teleki u. 56-58. sz. alatt volt, de ezt Ön is biztosan tudja. Az unokaöcsém - Kovács László építészmérnök valószínű elmondta, hogy a mi Kovács és Vincze családunk (Vincze Józsefné sz. Kovács Mária) szinte egy bokorban volt a Teleki utcában. A sok viszontagság után, ami a tímárokat érte, minden tiszteletet és elismerést megérdemelnek, mert ahogy írta, nagyon nehéz, embertpróbáló mesterség volt. A közgyűlésre hívogató táblát el fogom vinni Önöknek, csak egy kis türelmet kérek, míg jobb idő lesz, hogy utazni tudjak. Én is kérem a Tímár u. név visszaállítását, mert ez az elnevezés él még ma is a köztudatban. Kérem, hogy a mellékelt levelet legyen szíves átadni V. Szathmári Ibolya néprajzos muzeológus részére. Fáradozásait köszönöm. Üdvözlettel Dr. Bornyi Józsefné Budapest, 1996. február 7. A gyűjtő- kutató- és feltáró munka eredményeként óriási mennyiségben kerültek elő mindenekelőtt személyes vonatkozású iratok (mesterlevelek, bizonyítványok, iparigazolványok, munkakönyvek, fényképek stb.), de a közösségre vonatkozó anyagok is, mint pl. jegyzőkönyvek, alapszabályok, valamint a nagy ritkaságszámba menő szakirodalmi feldolgozások is. A tárgyi anyagok köréből is nem várt nagyságrendben gyűlt össze egy olyan kollekció, ami a tímármesterség kézi szerszámainak teljességét felsorakoztatta. Nem is beszélve arról az egyedülálló muzeális értéket képviselő céhbehívó tábláról, melyet a Budapesten élő Dr. Bornyi Józsefné, született Kovács Mária őrzött meg napjainkig.
