Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

I. Történeti rész - V. Szathmári Ibolya: A Tímárház – Kézművesek Háza létrejöttének krónikája

pasztalatcserékre is. Kuriózumként jelennek meg és Debrecen városában régóta meglévő hiányt pótolnak azok a jellegzetes kézműves mesterségeknek helyet adó műhelyek, melyek egyrészről munkahelyül szolgálnak, ezáltal élő bemutatóikkal is lenyűgözik az idelátogatókat, másrészről a mesterek vezetésével folyó tanfolyamokon az érdeklődők meg is ismerkedhetnek a szakma alapfogásaival, fortélyaival, rejtelmeivel, továbbá kész termékeket is vásárolhatnak a műhelyekből. A ma alkotó kézműves mesterek meglévő gondján kíván segíteni a házban működő népművészeti bolt is, melyben zsűrizett termékek árusítására lesz lehetőség. A tervben szereplő gyermek játszóműhely "a népi játékok készítésén és működtetésén túl az egyes népművészeti ágazatok elméleti szintű megismertetését is célul tűzi ki - az utánpótlás nevelését is fontosnak tartva a befogadó és az alkotó szintjén."

17 Számtalan, a témakörhöz kapcsolódó közművelődési program - folklór bemutatók, vásárok, szabadtéri kézműves bemutatók stb. - megrendezésére kínálja a lehetőséget az épületegyüttes zárt udvara is. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége Hajdú-Bihar megyei Szervezete anyagi tekintetben egy visszafogott tervet fogalmazott meg pályázatában. A ház önfenntartói működtetését - nagyobb vagyonnal nem rendelkezve - úgy tudta vállalni, hogy a beinduláshoz szükséges legminimálisabb berendezések beszerzéséhez kérte - s meg is kapta - a város induló támogatását.

18 A működtetés-üzemeltetés folyamatosan jelentkező költségeit a műhelyek bérleti díjából, szervezett tanfolyamok, programok, foglalkozások, belépőjegyek bevételeiből, pályázati támogatásokból tervezte finanszírozni. Debrecen Város és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége Hajdú-Bihar megyei Szervezete között létrejött használatbavételi szerződés — jelképes használatbavételi díj előírásával - 1996. december 31-ig szólt azzal a kitétellel, hogy meghosszabbítását a házban folyó munka eredményétől teszi függővé. A fent említett feltételek mellett a Tímárház - Kézművesek Háza szakaszos beüzemeltetésének első állomása a műhelyek berendezése és megnyitása volt 1995. októberében. Az egyesületi tagok számára meghirdetett pályázat eredményeként ekkor kezdte meg munkáját: - a textiles - hímző, csipkeverő, szűrrátétes, - a vesszőfonó, - a famegmunkáló - kádár, asztalos, - és a népi szövő műhely. Az újonnan kialakított eladótérben 1995. november 20-án nyílt meg a megyei egyesület tagjai munkáiból rendezett, nagyszabású népművészeti időszaki kiállítás.

19 Ugyanezen a napon került átadásra a népmű-