Nagy Pál - V. Szathmári Ibolya szerk.: A debreceni tímármesterség történeti emlékei (Karcag, 1997)

I. Történeti rész - V. Szathmári Ibolya: A Tímárház – Kézművesek Háza létrejöttének krónikája

portával, ahol mind a mai napig megőrződött egy igen jó állapotban lévő tímárszárító is, s melynek helyi, ipartörténeti védelemre való felterjesztése is megindult. Bár az elválasztott portarész rendbehozatalára a mostani felújítás során - anyagiak hiányában - nem kerülhetett sor, a terv - rendkívül körültekintően - a tovább-bővítés szempontjából figyelembe vette mind a szomszédos tímárszárító épületét, mind magát a telekrészt is. A lakrésszel átellenben párhuzamosan futó épület-együttesből: szárító, műhely és garázssor - a felújítási terv - jogosan - csupán a szárító megmentését javasolta. Az építészetileg értéktelen építmények helyére az utcai kőkerítés vonalába kerültek azok az újonnan felépített, utcára nyíló műhelyek, melyek igen szerencsésen igazodnak a meglévő épületekhez. A bővítéssel egybekötött felújítási munkálatokra Debrecen és Vidéke Ipartestülete kapta meg a megbízást,

7 az a testület, aki kezdettől fogva az épület megmentésén fáradozott, s tervei voltak a ház működtetésére és hasznosítására vonatkozóan is. A megbízást két ütemben vállalták

8

, 1993-ban elvégezték a szükséges bontásokat, az épületen kívüli közműhálózat kiépítését, s kisebbfajta felújításokat is. Debrecen szabad királyi várossá nyilvánításának 300. évfordulója tiszteletére ugyanezen év végén avatták fel

9 a ház homlokzati falára kerülő emléktáblát is, melynek felirata utal arra, hogy Debrecen városában - szinte egyedülállóan milyen fontos ipartörténeti ereklyeként őrződött meg ez az építmény: "Egykoron ezen a városrészen sorakoztak a nagyhírű debreceni tímármesterség műhelyei. Emléküket őrzi ez a porta. Debrecen szabad királyi város 300. évfordulója tiszteletére emléktáblával megjelölte Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, Debrecen és Vidéke Ipartestülete." A szakaszos felújítás során 1994-ben végzetek el az utcai front, azaz az egykori lakrész rendbehozatalát, az új épületrészek és műhelyek, s az udvar kialakítását. Az épületfelújítási - és bővítési terv arra a több funkciós hasznosítási - és továbbéltetési programra épült, mely már kezdettől fogva egyértelművé vált. Állandó kiállítás formájában szakemberek - a Déri Múzeum munkatársai - közreműködésével mindenekelőtt méltó emléket kívánt állítani a messze földön ismertté vált, nagy múltú debreceni tímárságnak. Ehhez a funkcióhoz legmegfelelőbbnek az eredeti formájában megőrzött és helyreállított épületrész mutatkozott. A terv teret kívánt engedni továbbá időszakos kiállítások megrendezésének, a hagyományos kézműves mesterségek látványos, műhelyszerű bemutatásának, s a termékek árusításának is.