Krankovics Ilona szerk.: Debreceni festett pergamenkötések (Debrecen, 2002)
Torma László: A pergamen készítéséről
kiegyenesednek, nem egyenlő mértékben. Egy megelőzési lehetőség, ha kemény, egyenes lapra felenyvezik. A miniatúra festők az elefántcsont mellett használnak borjúpergament is (a színeket jobban visszaadja, ezt is felragasztják kemény alapra). Egyes művészek a krétaréteget visszatörlik vizes szivaccsal és így dolgoznak a pergamenen. Tusfestéshez is megfelel, ebben az esetben len kendőcskével, amit előzőleg tragantgumival átitattak, bedörzsölik, így a felülete fényes és kiegyenlített lesz, ami a tus színeit jobban visszaadja. Pasztellfestéshez is megfelel a borjúpergamen, ezen a színek frissebbek, a világos színek erősebbek így több finomságot tartalmaznak. A pergamen radírozható is, jobban mint a papír. Pasztellfestményt barkaoldalra készítenek, miniatúra festéshez a húsoldal is megfelel. Vannak pergamenfélék, amelyeket ezért mindkét oldalra készítenek, hogy a választási lehetőség adott legyen. Keretre feszített pergameneket először nedvesíteni kell, de nem nagyon, mert a pergamen nyersessége előjöhet. Fekete kőpergamen készítéséhez jó minőségű palát kell összetörni mozsárban (IV. tábla 6. ábra), megszitálni nagyon finomra. Ezt dörzskövön (IV. tábla 7. ábra) el kell dörzsölni, miután jól megszáradt, újból össze kell törni és keverni ebből a porból tizenkét részt másfél rész fenyőkorommal. Ha megtörtént, két rész enyvet 32 rész vízben gyenge tűzön feloldunk, ezzel keverjük, ecsettel visszük fel. 2-3 réteget szoktak egymás fölé kenni, amelyeket rétegenként megcsiszoltak, egy darab borjúbőrrel megdörzsölik, hogy még simább legyen. Azért, hogy vízre ne oldódjon, bekenik vízben oldott és felfőzött gubaccsal. A gubacsié az enyv fehérjéit kicsapja, „kicserzi". Le lehet a felületet törölni, palakrétával írni lehet rá. Az olajbőr, vagy számolóbőr olajjal készül. Viaszsárga kinézetű, a tintát és krétát le lehet mosni róla. Leginkább írótáblának használják. Ólomfehérrel és enyves vízzel, utána olajjal kennek be 6 . A fekete kőpergament is lehet hasonló módon készíteni (len)olajfirnisszel. A barkás pergament könyvkötésekhez használták, ez esetben csiszolatlan, ép barkájú a pergamen, krétázás nélkül 7 . Vászonra, papírra, timsós cserzésű bőrre is felvittek különböző anyagokat (kopállak, enyvezett kréta, olaj, stb.), amelyeket a pergamenhez hasonló kinézete és felhasználása miatt vászon-, papír-, vagy bőrpergamennek neveztek. 6 BOHN, G. CHR.: Neueröfrietes Warenlager. Hamburg, 1763. 615. p., Beckmann, J. 304. p. 7 HERMBSTÄDT, S. FR. 238.p.
