Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
Az igazgatói székben
szattal csak laza összefüggésben levő — sulyomszedésről, a vízen való közlekedésről (hidas, korcsolya, sárhajó) amelyek mind külön tanulmány tárgyai is lehettek volna. Mindent összevéve, a három nagy monográfia közül ez a legrendszeresebb és nagy kár, hogy az éppen nyomdában levő Magyarság néprajza II. kötete megírásánál a szerzők kevéssé használhatták. Ezt fájlalta is erősen. 148 Élete utolsó nagy munkája 1934-ben jelent meg. Megírására az is ösztönözte, hogy a Magyarság Néprajza megjelent két első kötete nem foglalkozott érdemben a táplálkozás és az étkezés kérdésével. De a tanulmány megírására indította az is, hogy egy orvos, Kerbolt Károly egy hivatalos kiadványban azt állította, a magyar parasztság rosszul tápláltságának az az oka, hogy a magyar parasztasszonyok nem tudnak főzni. Ezt a nem is titkolt, politikai tendenciójú állítást Herczeg Ferenc, a korszak legnagyobb tekintélyű írója is magáévá tette és a napi sajtó hasábjain széles körben terjesztette is. Ecsedi ez ellen az állítás ellen élesen kikelt: ,,Én, aki a magyar nép között születtem és éltem le életemet, kénytelen vagyok az ellenkezőjét állítani. A magyar gazdasszony olyan konyhaművész, hogy még azt a kevés nyersanyagot is, ami rendelkezésére áll, olyan jól, tisztán és ízletesen tudja elkészíteni, hogy még a finomabb ízlésű embereknek is, a legnagyobb megelégedését vívta ki minden időben". 14 " Amennyire szemlélete megengedte -— anélkül, hogy ilyen szándéka lett volna — szociográfiai szempontokat is érvényesített e művében. Külön étlapot adott a tiszántúli szegényparasztok, a kisgazdák és a jobb módú parasztok nyári és téli, napi kétszeri vagy háromszori étkezéséről. Nem titkolta, hogy ideálja a XIX. századvégi állapot, amikor — szerinte — a parasztságot még kevésbé érintette a pénz- és piacgazdálkodás. 148. Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. Db, 1934. 187. XIV. + 78 kép. 149. Debreceni és a tiszántúli magyar ember táplálkozása. Db, 1935. vö. A polémiára okot adó mű Kerbolt Károly: A beteg falu. Bp, 1934. és Herczeg F. cikke. Pesti Hírlap. 1935. febr. 5. sz.
