Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

A Déri Múzeum létrejötte

déssel jegyezhette fel naplójában: „Minden vasárnapra előadásom van, néha közben is. Szeretnek hallani, kötelességem tanítani a népet díjtalanul." Mindezt akkor tette, amikor a tudós elnevezésre számot tartó körökben inkább a népszerűsítő előadásoktól való idegenkedés volt tapasztalható. Aki valamiképpen a tudós címre adott, az nem szívesen ereszkedett le a népszerűsítő előadói szintre.

113 A DÉRI MÚZEUM LÉTREJÖTTE (1925—1929) Az aligha tagadható, hogy Ecsedi István előtt e széleskörű tevékenység mögött messzemenő cél lebegett. A Déri Frigyes halálával (1924. okt. 24.) gazdátlanná vált ügyet a város karolta fel. A város képviselői 1925 januárjában megegyeztek az állammal, hogy átveszik a Déri Frigyes által létesített, de az infláció következtében elértéktelenedett építési alapot, megelőlegezik az államnak a Bécsben őrzött gyűjtemény kiviteli vámját, fedezik hazaszállítási költségét. A város kötelezte magát a múzeum felépítésére és berendezésére. Az új intézményben a különállás fenntartásával helyet kap az öröklétképpen államra szállott Déri gyűjtemény is. A kötelezettségvállalást az 1925. június 12-én tartott városi közgyűlés jóváhagyta, és elhatározta, hogy rövidesen megkezdik az építkezést is.

114 Még a közgyűlés jóváhagyása előtt —• de annak reményében — 1925. május 21—22-én Budapesten Czakó Elemér h. államtitkár elnöklete alatt összeült a Gyűjtemény Egyetem Tanácsa, hogy megállapodjanak az új intézmény létrehozásának elveiről. A Gyűjtemény Egyetemet az értekezleten Bátky Zsigmond, mint a Néprajzi Múzeum megbízottja és dr. Csányi Károly, mint az Iparművészeti Múzeum igazgatója, dr. Gerevich 113. Ecsedi napló. 1928. jan. 8. DMNA. V. 99. 114. Ecsedi I. vezető. 1930. 16—17.