Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
A Városi Múzeumban és a Közművelődési Könyvtár élén
a diákok nyomora és nemes törekvései iránt érző és könnyen ellágyuló kálvinista szív lakik. Éveken keresztül fizette egykét szegény diák konviktusi díját. A kollégiumtól való megválásakor dollárban ezer pengős alapítványt tett a tanítóképzősök jutalmazására.,, 8 ' 1 A VÁROSI MÜZEUMBAN ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁR ÉLÉN (1920—1929) A városi múzeum fennállásának tizedik évében végre otthonhoz jutott, mert 1915-ben teljes egészében megkapta a Hatvan u. 23. sz. alatt a ma is álló földszintes házat. Itt nyílott meg 1916. május 24-én Semayer rendezésében az első — a múzeum teljes akkori anyagát bemutató — kiállítása. Emlékezetem és a megmaradt fényképek tanúsága szerint a rendezők három célt tartottak szem előtt: bemutatták az egy évtized alatt végzett gyűjőmunkát; a fejlődés elvét szerették volna érzékeltetni, végül igyekeztek a tárgyak esztétikus elrendezésével a szépérzéket is formálni. Kisdiákként szinte minden vasárnap megfordultam a kiállításban. Emlékezetemben valami szépen elrendezett és rendben tartott raktár képe idéződik fel. Valami nehezen kielemezhető ódonság illata érzett itt, amelyben keveredett az avas bőrzsír, a molyok irtására használt naftalin, a padló portalanítására használt olaj szaga. A város központjától kissé távolabb eső múzeum általában vasárnap délelőtt 10 órától 1 óráig volt nyitva, az egykori 48-as teremőröket, azok kihalása után a 20-as évek végén diákteremőrök váltották fel. Mai értelemben vett közművelődési célja a múzeumnak akkor nem volt, bár az 1916-ban berendezett és 1929-ig válto84. Uo. II. 8. a. 5. sz. 1929. jún. 29.; Veres I. 1931. 63—64. DMNA. 89/44—48. sz.; Zoltai L. DKK. 1937. 84.
