Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)
A politika sodrásában
A debreceni alakuló gyűlésen foglalkozott az akkor már széles körben vitatott földreform ügyével. Elismerte szükségességét és sürgető voltát. Szerinte a földosztás végrehajtásánál a helyi bizottságokra kell bízni a birtokmaximum és minimum megalapítását. Míg azonban a végrehajtásra sor kerül, a nagybirtokokon kisbérleteket kell létrehozni. 54 A következő számban megindokolta a parasztság megszervezésének szükségét. Az általános — minden parasztot érdeklő — egyetemes érdekazonosság követeli, hogy az ipari munkásság szervezete mellett létrejöjjön a parasztság egységes szervezete is. A földművesek egységét azért is meg kell teremteni, hogy az ipar és mezőgazdaság között, érdekösszeütközés esetén a parasztságnak is legyen védelme. Az ipar szocializálását a munkásság hajtja végre, de a mezőgazdaság szocialista átszervezetésére szükség van a földműves népszövetségre. Radikális földreformot hirdetett az egyházi és világi nagybirtokok felosztására. Ezeknek a falvakhoz közel eső részeit maradék nélkül fel kell osztani. A birtokmaximum 200 hold legyen, a minimum 5 vagy 10 hold, de a rossz földekből helyileg több is lehet. A földet az átlagár figyelembevételével 10 éves törlesztésre kell adni. 55 Mivel a földreform kérdésében a program közel állott a Károlyi Mihály pártjának programjához, javaslatára a túlnyomóan civisgazdákat tömörítő debreceni földművesszövetség testületileg belépett a Károlyi pártba. A megalakult szervezet elnökévé Juhász Nagy Sándort választotta, s Ecsedi az igazgató választmány tagja lett. Amíg élt, az első Hajdúföldnek mindvégig felelős szerkesztője maradt. 56 A politikai szervezkedés márc. 21-én megállott és az egy hónap múlva bekövetkezett román megszállás alatt sem indult meg. De a lap ugyanezzel a névvel jún. 21-én, mint a kisgazdák érdekeit védő újság, újból megjelent. Ecsedi a katonai 54. Hf. 1919. (I. 2.) jan. 11. 55. Uo. 1919. (I. 4.) jan. 24. 5G. Uo. 1919. (I. 12.) márc. 15.
