Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága (Folklór és etnográfia 20. Debrecen, 1985)

Tudományos működésének kezdetei

mint a másfél évtizeden át folytatott vitának. A hamarosan kitört világháború csak egy csekély részét engedte a hasznosítási terveknek megvalósulni, (halastó kiépítése). Csak 1931-től kezdve, de más elgondolások alapján indult meg szerény keretekben az öntözéses gyepgazdálkodás. A nagyarányú falutelepítésekből és az arra alkalmas részek szántóföldi művelés alá fogásából Ecsedi István életében semmi sem valósult meg. Ö még egy élet munkájával összegyűjthette az egykori pásztorélet rohamosan pusztuló reliktumait. De témaként megmaradt számára élete végéig és különösen élete utolsó évtizedében nagyon sokat fáradozott a Hortobágy megismertetése körül. TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSÉNEK KEZDETEI (1910—1914) Doktori diplomájánek megszerzése után az 1908/9-i tanévet a szegedi állami gimnáziumban töltötte, mint gyakorló tanár. Tanári vizsgáját 1909. május 8-án tette le jó eredménnyel, aztán még ez év őszén katonai szolgálatának letöltése végett egy évre bevonult az 1. tiroli császárvadász ezredhez, innen tiszthelyettesi ranggal szerelt le.

18 Leszerelése után közel egy évig a szülői háznál élt, de rendszeresen kutatott a kollégium könyvtárában. Kutatásai eredményeként fedezte fel a XIX. század első éveiben működő rézmetsző diákok által készített 37 rézmetszett térképlapot, amelyek lenyomata, Oskola Üj Magyar Atlas címen 1800-ban meg is jelent. Kutatásait éveken át folytatta, és ezekről részben tanulmányokban, részben a Földrajzi Társaságban és a Történelmi Társulatban tartott előadásokban számolt be. Ugyancsak kartográfiai témával jelentkezett a helyi sajtóban a könyvtár addig ismeretlen közép-amerikai (maya) naptárának leírásával.

10 18. TREL. I. 8. a. 175. sz. 19. E tárgyban megjelent tanulmányai: Földrajzi közlemények (FR) 1909. 17.; Uo. 1910. 397—299.; Uo. 1912. 213—222.; Századok 1912. 316.; Debreceni Képes Kalendárium (DKK) 1912. 132—134.; Debreceni Protestáns Lapok (DPL) 1912. 621—623., 638—639.