Mező Szilveszter szerk.: Hátizsákkal és bakancsban a Föld körül. Balázs Dénes világjáró geográfus (Debrecen, 2007)

Kubassek János: Dr. Balázs Dénes Debrecentől Érdig – öt világrészen át

Élete utolsó évtizedében valósította meg a hazai geográfusok hét évtizedes álmát. Több esztendős kitartó szervezőmunkával és példátlan áldozatkészséggel a semmiből hozta létre a Magyar Földrajzi Gyűjteményt, a geográfia muzeális tudománytörténeti értékeinek összegyűjtését, megóvását és közkinccsé tételét szolgáló intézményt. Rengeteg barátot, szövetségest szerzett az ügynek, diplomáciai érzéke a legkényesebb helyzetekben is képes volt a holtpontról kilendíteni a megrekedni látszó ügyeket. A Magyar Földrajzi Társaság vezetői, valamint Somogyi Sándor, Füsi Lajos, Gábris Gyula, Marosi Sándor, Becsei József és Havasné Bede Piroska közreműködésével döntéshozó hivatalnokokat, minisztériumi tisztviselőket és földrajztanárok tucatjait sikerült megnyernie a muzeális értékű tárgyak és irathagyatékok felkutatását szolgáló gyűjtőmunkának. Érd városában - a 19. század elején épült műemlék jellegű épületben - 1983 őszén nyílt meg a „Magyar utazók, földrajzi felfedezők" című állandó kiállítás, melynek megtervezését és az anyag összegyűjtését Balázs Dénes végezte felesége, Sprincz Vilma segítségével. Munkájukért semmilyen anyagi ellenszolgáltatást nem kaptak. Mindent önzetlenül vállaltak és teljesítettek a szentnek tartott cél érdekében. Balázs Dénes a múzeumalapítás pénzügyi gondjainak megoldásához úgy járult hozzá, hogy 1982ben 100 ezer forintot (akkoriban egy új személygépkocsi árát) adományozott Érd város első közgyűjteménye javára. Alapító szerkesztőként indította útjára a „Földrajzi Múzeumi Tanulmányok" című periodikát. Nagy figyelmet fordított a külföldön fellelhető magyar vonatkozású emlékek felkutatására, nyilvántartásba vételére, dokumentálására. Önmagában is tekintélyes életmű a „Magyar Utazók Lexikona" (Panoráma, 1993), melynek szerkesztőjeként emberfeletti munkát végzett. írásaiban kiemelt hangsúlyt helyezett a természeti értékek megőrzésére. Számos cikkében emelte fel szavát a földtani, geo-