Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Barátság versekben és levelekben

lyás. 19 Németh tiltakozik: „En" versedet már előre is megkontrázom. (Az én: szerény, s amit te Ennek nézel, az mindig Mi, tehetek én róla, hogy egy csomó közdolog csak az én fe­jemben van meg s egy csomó embert rajtam lehet a legjobban lemérni?)' . A vita eltartott egy darabig, a két író talán nem is sejtette, hogy a posztmodern irodalmi kánon és a hermeneutika egyik alapkérdéséről cserélt eszmét. Gulyás a vita nyomán ír­ta a vers kiegészítő részét, amely kissé csattog. „Igen, féltem az Én nyitott sebét raj­tad... " sommázza a vers értelmét fogalmilag is. Én értelek, csak te nem értes^ (...). Boldogok, kik az Ént bezárták, ezf a folyton vérző sebet. A Cseresnyés abból az alkalomból íródott, hogy 1942 januárjában bemutatták Németh színművét a Nemzeti Színházban. A vers nem a darab eszmei vagy dramaturgiai jellegzetességeire reflektál, az csupán apropója egy hosszadalmas történetnek, amely szerint a debreceni költő „a föld színpadán" próbált egyszer cseresznyét nevelni, de a fácskákat megrágta a pajor. A költemény példázatérté­ke halovány, ha csak nem Németh kritikusaira vonatkoznak az alábbi sorok: Piros bogyóját leszedték, ők mindent-mindent mernek, bizony Pesten sok az utca, ott sok az utcagyermek. A Cseresnyés megint egy kis vitát váltott ki közöttük. Gulyás ugyanis sérel­mezte, hogy az Exodus kiadónál megjelent színdarab elé a debreceni pedagó­gia-professzor, Karácsony Sándor írhatott előszót. Ennek az indulattolulásnak a terméke a Növés-terv — Válasz Németh Lászlónak c. költemény, amely ismét szatirikus hangot üt meg. A barátság munkamegosztása úgy szólt, hogy mindig az kap vigasztalást, aki rászorul. Kettőjük közül Németh volt az aktívabb, az al­kotásra hangoltabb, de a csüggedésre hajlamosabb is. Most azonban A verem fe­nekén c. költemény (Németh Lászlónak, az új Tanúk elé) tanúsága szerint együtt kerültek bajba: „Barátom, lásd, a csapda kész I itt vagyunk ketten a veremben. „ Az előzményekről annyi tudható, hogy Németh László 1938 októbere óta sértődöttség miatt néhány hónapig nem írt, nyelveket tanult, a sebeit kezelgette, s a Kaiangy•áhan bejelentette, hogy leteszi a tollat. Ám 1939. február 14-én egy nagyon tartalmas levélben tudatja Gulyással, hogy ő, a gyávának mondott, meg­'s Egy barátság... 198 20 Egy barátság... 199

Next

/
Thumbnails
Contents