Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Barátság versekben és levelekben

múlva mutatta volna meg magát, annak a vidékiségnek a jegyében, amelynek irodalmunk nagyobbik felét köszönhetjük. A vidékiség említése nem volt szerencsés. Tervezett könyvét pedig Gulyás hagatékának objektív értékeléséről nem írta meg. De nem írt értékelő bírálatot — első kötete óta — egyik könyvéről sem. Azj is mentőkötélnek szánta az akkor még Babitstanítványnak. Meggondolkodtató az is, hogy nemzedékébe se helyezte be. Van tanulmánya, ahol módja lett volna a nemzedék jobbjai közt néven nevezni. Nem tette. Ót Gulyás személyisége vonzotta inkább, mint verseinek objektív értéke. Nagyon különös és nagyon értékes módja ez a megbecsülésnek: életébe, életművébe fogadta be...'

Á5 Valóban, Németh sokáig csínján bánt az elismeréssel, kritizálni pedig csak szőr mentén merte barátját, ismerve harapós-rúgós természetét. Úgy találta például, hogy Gulyás versei nem elég „porhanyósak", máskor azt írta, hogy van bennük valami „elvágódás" a képzelet útjain.

16 Végül azonban bízott benne, hogy a Gulyás-életmű, ha lassan is, de megépül, és költészete kétszáz évet fog élni. Németh tudta, hogy Gulyás sem szerette az ő verseit, a Meghalok én is címűt például, amelyet egy debreceni estjén szavaltak, túlírtnak tartotta, holott mindössze 18 soros. Noha tervezett könyvét nem írta meg, a Gulyás Tál szobájában c. esszéje sok mindenért kárpótol. Időnként annál kegyedenebb volt Gulyás! Levelezésük tanúsága szerint megesett, hogy a kritikai meg nem alkuvás, az igazmondás pátoszától fűtve Kerényi Károllyal együtt Németh Lászlót a sírásig kínozták! Hog}

7 az efféle „inkvizíciós" eljárásokban milyen mértékig játszott szerepet az elfojtott kisebbrendűségi komplexus, azt csak Freud tudná megmondani! Gulyás a szünetelő baráti diskurzus alatt is képes volt alkotói sérelmeit legyőzni, vagy leplezni, s több versében őszinte egyetértéssel buzdította írótársát vállalt hivatásának betöltésére. Ilyen buzdító költemény az Oltsd el magad! (A Tanú írójának) c. darab is. Villámló kezűnek, királynak látta és láttatta barátját, de ökonómiára intette. („Neked még holnap égni kell!") Ám anakronisztikus tanácsot is sugallt neki: „Irtsd ki szívedből Budapestet, I s egy új Budapestet csinálj!" A bűvölő költemény szerint a Debreceni Kátéhoz kellene visszatérnie, hogy elérje régi nagyságát. Ez nyilvánvalóan szubjektív látásmód, illetve privát szempont: Németh 1933 óta nem hanyatlott, sőt, egyre emelkedett. Az Orizj a lámpát! — Ujabb üzenet a Tanúnak — egyetlen bíztatás: őrizze a látomást, mint egy

7 lámpást. Az Utolsó pillanatok — egy levél verses zárása — párhuzamos helyzetértékelés: mindketten betegek, de Némethet sorsa „felrántja a mennybe"! Gulyás ebben a versében népmesei gesztussal feltétlen hódolatáról biztosítja barátját: „Koronát kapsz koronát!" Németh László szerette az Egy hű barátnak második részét, és méltán. Ebben a költő megvallotta baráti ragaszkodásának két legfontosabb motívumát. Érdekes módon két olyan tulajdonságot nevez meg a vonzalom spirituszának, amit 16 Egy barátság... 358