Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

A debreceni katedra

Dékán végül a harmadik helyre való jelölésre vonatkozólag rendeli el a titkos szavalást. Beadatott 11 szavazólap, ebből 2. Dr. Németh Lászlóra, 1 juhász Gézára esett, 8 pedig üres szavazólap volt. Ezfk szerint a kar az üresedésben lévő magyar irodalomtörténeti tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanári minőségben való kinevezésre első helyen dr. Kerecsényi Dezsőt, második helyen dr. Kajthó Lászjót jelöli. " A döntés utóhangja Szabó Árpád idézett levelében azt írta Barta Jánosnak, hogy május 4-én, már tudva a javaslatról, kimentek Gulyással a Bocskai-kertbe, hogy Némethet értesítsék a fejleményről, s hogy megbeszéljék vele egy különvélemény megszerkesztését, melyre Szabó professzor el volt szánva. Fennmaradt Gulyásnak egy 1943. május 5-én, a döntés napján kelt szellemeskedő stílusban Ella asszonyhoz írt levele, amelyben így jellemzi magát: „Laci eszmetársa, cimborája, alvópajtása, evőívó cinkosa, szőlőmetszp kollegája s egyetemi száműzpttje. " A levél könnyed hangneme nem teszi valószínűvé, hogy már május 4-én tudtak a várható döntésről, bár Szabó Árpád emlékezése szerint a találkozás alkalmával kínos jelenet zajlott le közte és az író között. Ez minden bizonnyal másnap, május 5-én, délután történt, amikor a kari döntés hírét megvitték neki, amit Németh László felindultan vett tudomásul, s egy 1943. május 6-ai keltezésű levelezőlapon sértődötten viszszavonta pályázatát. Gulyás május 7-ei levele is szellemeskedve indul, hogy aztán a tárgyra térjen: „Lükő G szerint semmi értelme nem volt a lemondásodnak. Hiszen különvéleményt adtak be ellenei S nincs is jogod tudni róla. Hivatalos közlést nem kaptál...". Majd következik a Professzor Németh Lászlónak c. vers első fogalmazványa, mint „tegnapi versfaragás." Bár Németh László több megjegyzése, utólagos nyilatkozata szerint nem volt igazán fontos számára a debreceni katedra, lelke mélyén dédelgetve számított rá. >y

Aztán, igen, a régvárt is beütött. Megtörtént, ami mindenkivel megtörténhetik, aki jó ügyben, rossz számolóknak adja faltörőkosul a fejét: most szaladtam neki a debreceni égetem százjples falának. Nagy könnyebbség hogy így történt, de az ütéstől mégis csak szjkrázptt két napig a fejem.Mennyire árulkodó még későbbi fogalmazása is: „Debrecenben megvolt a professzorválasztás, s én persze elbuktam; Kerecsényi Dezső, különben értelmes s hamar elhalt tudós került a helyemre."

14 A kari tanács X. rendkívüli ülését május 17-én tartotta. Az ülés két napirendi pontja alapján olybá tűnik, hogy összehívásához kizárólag Németh üzenete szolgáltatott ürügyet. Az elnöklő Szabó Dezső ismertette az ominózus levelezőlap szövegét: 13 Németh László: A takarékosságról. In: Kiadatlan tanulmányok. Bp. 1968. 708 14 Németh László: Bocskay-kert. In: Homályból homályba. Életrajzi írások. Bp. 1977. 631