Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

nyi-regényének befejezp" részét olvasta jel. Sablonos, ha a%t mondjuk, hogy új meglátásai vannak, — de így is volt. Széchenyi nem elmezavarában, hanem egy ellene indított tervszerű hajszának utolsó fázisát megelőzendő vette kezébe a revolvert. Németh Lász/ó írói értékei lelkes tapsra ragadtatták a közönséget.' A Tiszántúlnak nyilatkozatot is adott abból az alkalomból, hogy a Magyar Nemzet vezette hadjárathoz csadakozott a kolozsvári Hitel c. lap is. Kiss Jenő, az erdélyi poéta szektássággal és különállással vádolta meg a népi írókat, közöttük elsősorban Németh Lászlót. Az újság munkatársa ezt hozta szóba Németh Lászlónak. A riporter megfigyelte, hogy amikor erre a kérdésre került sor, Németh zárkózott és keserű lesz: a sok hajszában megfáradt ember vonásai rajzolódnak ki arcán. A Hitel cikkét nem ismeri, egykedvűen, kicsit kesernyésen olvassa, mik a legfájóbb vádpontok ellene. Amikor beszél, érzik a szaván, hogy válaszol vagy vitázik, csak elmond egy-egy dolgot annak a néhány embernek, akivel együtt él. „Kezdetben — mondta — minden szekta és minden sziget. A magyar mozgalmaknak különösen megvan ez a jellege. Széchenyi mit csinált kezdetben? Egy főúri szektát. Bod Péter vagy Csokonai is szektás volt eleinte, ő is kivonult, mert e nélkül a kivonulás nélkül nincs is megújulás. Kivonulás nélkül nincsen nagy mozgalom. "Majd a mellette ülő Karácsony Sándor tréfájára egy kicsit felenged a hangulat, s Németh így folytatta: „Ha idegen nyelven mondja az ember, hogy elit, vagy valami ilyesmi, mindjárt tisztelet övezi a kivonulást. Ha magyarul, akkor gáncsot löknek elé akár csoport, akár sz/get a neve. Nem az a lényeg hogy kivonul-e valaki vagy valakik, hanem az, hogy úgy is marad-e. Aki újat teremt és egyre szélesebb körökben hat, az már nem szektás és nem elkülönült. '

A3 Az írói Napok vendége Augusztusban Németh László is részt vett a debreceni Nyári Egyetem által rendezett Debreceni írói Napokon. A szervezők a folyóiratok képviselőit hívták össze, hogy néhány kérdést megtárgyaljanak. A grémium összetétele: Keresztury Dezső, Németh László (Magyar Csillag). Móricz Zsigmond, Veres Péter (Kelet Népe). Kosáryné Réz Lola, Fodor Gyula, Szabó Lőrinc (Új Idők). Várkonyi Nándor, Harcos Ottó (Sorsunk). Supka Géza (Ünnep), Csuka Zoltán (Kalangya), Kéki Béla (Hitel, Pásztortűz). Püski Sándor és felesége, (NIagyar Elet kiadó), Gulyás Gábor szerkesztő, (nincs feltüntetve, melyik lapé), Csobán Endre, Juhász Géza (Csokonai Kör), Gulyás Pál (Ady Társaság), továbbá Hankiss János igazgató, Kovács Máté főtitkár, Tárnok János titkár és Kiss Árpád, az írótalálkozó előkészítője.

44 42 Az Ady Társaság könyvnapi délutánja, Db. 1942. május 31.8 43 Olvassanak is bennünket, ne csak bíráljanak. Tiszántúl, 1942. május 31. 5 44 Osztatlan siker mellett folyt le az írói est. Db. 1942. aug. 18