Bakó Endre: Debrecen, lelkem székvárosa (Debrecen, 2006)

Debreceni fogadtatása és kapcsolatai (1938-1944)

immár Debrecenből eltávozva, mint a Jelenkor c. folyóirat munkatársa, epésen gúnyolódott, s Némethet azzal vádolta, hogy „szendén felkínálkozik szolgálattételre a nyilasoknak." Debrecenben azonban, amint a megjelent publikációk mutatják, jobbára támogatták törekvéseiben. Sziget - Tanú - Debreceni Gondolat Barátsága Gulyás Pállal újra megerősödött, szívesen jött megint a városba, legközelebb egy 1940. február 2-i közös szereplésre Kerényi Károllyal és Gulyás Pállal. Az Ady Társaság Debreceni Gondolat elnevezésű rendezvénye hatalmas helyi sajtóvisszhangot támasztott. A bőséges médiaanyagból kitetszik, hogy a Debreceni Gondolat nem más, mint magyarság és egyetemesség dialektikus összefüggésének tudatosítása, amit már Csokonai is felismert. Ahogy Tóth Béla főtitkár a zárszóban fogalmazott: a magyarság kapu, melyen át a végtelenbe lépünk. A művészi kiállítású és szimbolikus értelmű meghívót, amelynek az Ady Társaság új jelszava — Gravitáció Debrecen felé - értelmében a Sziget- Tanú- Debreceni Gondolat „csillagképletét" kellett érzékeltetnie, Gáborjáni Szabó Kálmán festőművész készítette. „Debrecen szintén ott tartja ujját a magyar kultúra ütőerén, s Gulyás Pál Kalevala-tanulmányának a magyar irodalmi fejlődést érintő kritikai megállapításai találkoztak a Németh Lászlóéval, sőt Németh több helyen idézi Gulyás Pált, az irodalom-bölcselkedőt és Kalevala-fejtegetőt. Érthető ennél fogva — írja a Tiszántúli Független Újság — ha Németh László, a magár irodalom élő vezére, éppen Debrecenen át irányítja a jövőbeni kritikai működését. A debreceni Ady Társaság tisztán szellemi, minden tetszetős társadalmi hendikepet elutasító igényei teljes egészében találkoztak Németh László tisztán szellemi intaktságával. S a Debreceni Gondolathoz nem csupán Németh László Tanú-gondolata csatlakozott az Ady Társaságban, hanem Kerényi Károly ókor kutató tudósnak, a pécsi és budapesti egyetem nagszerűprofesszorának Szjget-gondolata is. (.. ,/'

18 Az előzetes híradások Némethet „korunk legfiatalabb és legtehetségesebb írójának", ragyogó tollú fiatal írónak, a legegyetemesebb érdeklődésű magyar tehetségnek emlegették, A Debreczen Némethet és Kerényit, az Ady Társaság frissen megválasztott tagjait, a Debreceni Gondolat harcosainak nevezte, akik vendégként látogatnak ugyan Debrecenbe, de voltaképpen hazajönnek. A rendezvény napján pedig ismét méltatta a vendégeket. „Németh László a hősies, elszánt magyar kiállás bajnoka. A mély magyarforrások kutatója kutatja a magyar múlt hőforrásait: a katolikus és protestáns ómagyar ritmust, az, alagutakat, melyek Adyt összekö17 Nagy Tibor: Magyar radikalizmus-avagy írói álhősiesség? Jelenkor, 1941. jan. 1. 6. 18 Németh László és Kerényi Károly a Déri Múzeum dobogóján. Tiszántúli Független Újság, 1940. jan. 28. 6